Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére Magyarországon, 1836-1840
Közlemények és az emelgetéseket is. A választások helyszínének a nagyobb tér biztosítása miatt a megyeház udvarát jelölték ki. Az intézkedések Szabolcsban csak átmeneti sikert hoztak, mert az 1838. évi tisztújítás bár rendben zajlott le, 1844-ben ismét súlyos összecsapások történtek.172 A rendelet megyei visszhangjának politikai földrajza és tágabb kontextusa Kossuth tudósításai, a levéltári források és a szakirodalom alapján tehát 1837. tavaszáig első körben(!) a vizsgált 31 megyéből173 mindössze öt (Esztergom, Zemplén, Krassó, Nyitra, Veszprém) fogadta el a rendeletet, a maradék 26 pedig elutasította azt. Valószínűsíthető továbbá, hogy azok a megyék, amelyek állás- foglalásáról nem találtunk forrást (értsd: feliratot), szintén a rendeletet elfogadók közé tartoznak (ti. emiatt nem fogalmaztak feliratot). Ezt a feltételezést erősíti, hogy a felső-magyarországi, dél-alföldi, egyes dunántúli, vagyis nagyrészt kormánypárti és ingadozó megyék hiányoznak a mintából (a horvátországi és szlavón vármegyék mellett). A 49 vármegyére ily módon extrapolált arány (26:23) viszont már nagyjából megegyezik az ifjak és a nagy politikai perek ügyében született feliratok arányával!174 172 Uo. 57-58. Vö.: MÓRICZ, 1891/b. 173 A szeptemberi rendelet 1837 márciusa után vélhetően már nem került közgyűlési vitatás alá, hiszen a rendelet kibocsátása óta eltelt hat hónap alatt minden megyében sor kellett, hogy kerüljön évnegyedes közgyűlésre. A politikailag kiemelten fontos ellenzéki megyék közül mintánkból egyedül Szatmár véleménye hiányzik, de az eredményt vélhetően ez a megye sem módosítaná lényegesen, mivel ha a szatmári közgyűlés feliratot fogalmazott volna meg, annak szerzője Kölcsey Ferenc lenne, jelenleg viszont a történeti irodalom se nem ismer, se nem idéz ilyen feliratot. Vö.: KISS, 2004; CSORBA-KiSS ANDRÁS, 2003; PA]K0SSY, 1990. A maradék 18 megyén belül a Kecskeméti Károly-féle térképpel összevetve az ingadozó, illetve az ingadozó, de inkább ellenzéki megyék közül Zólyom (három alkalommal liberális, egy alkalommal konzervatív), Ung (kétszer liberális, két alkalommal centrum) és Ugocsa (végig centrum) megyék hiányoznak elemzésünkből. Vő.: 17. jegyz. Az anyagfeltárás során átnéztük még a Helytartótanácsi levéltár, vármegyei osztályának — MOL C 44 — 1836-1837. évi kéziratos mutatókönyveiben az egyedi ügyekként regisztrált akták tárgyait, valamint a Kancelláriai levéltár Acta Generalia állagának (MOL A 39) az 1836-1837. évi kéziratos mutatókönyveit is, esetlegesen előkerülő további jelzetek miatt. Utóbbiban az idézett feliratok aktáinak fedőlapján található címszavakra kerestünk rá, amely három alternatívát mutatott: „Repraesentatio Cottus XY", „Cottus XY/: per hunc in obversum Rescripti R. ad antevertendos occasione Restauratiorum Magistrae excessus emanatio latam quod determinationem", illetve az általunk végül ellenőrzött, összefoglaló „Comitatus in genere/: Magistratualium Restauratiorum occasione celebrandas scopo antevertendos excessum dimisso Copia Rescripti R. in obversam determinantes" címszó, és ennek variációja: „Comitatus in genere /: hic in obversam B. Rescripti R. scopo antevertendorum sub Mag. Restaurationibus excessuum, determinantes". A mutatókönyvek és Barta utalásai mellett az egyes aktákon szereplő előre- és visszautalásokat vettük elsődlegesen számításba potenciális jelzetekért, jóllehet ezek többsége kizárólag a feltehetően elsőként elintézett Fejér megyei felirat aktájára utal vissza, illetve később a zempléni tervezet aktájára, s a feliratok sorsa így vélhetően az egyéni vizsgálatok helyett a korábbi mechanizmus rutinszerű átvétele lett. A feliratok aktáira rávezetett rövid votum rendre a következő volt: „In complexu cum ceteris hujus generis Repraesentationibus pertractanda sumitur ad notam." m Vö.: PAJKOSSY, 2007. 713-716., 719-721. 102
