Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Közlemények - SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: Adalékok a megyei adókezelés 18. század eleji gyakorlatához

Közlemények és Turóc nemesi közgyűlése szintén körlevelekben értesítette a lakosságot a közterhek befizetési idejéről és helyéről.

13

1 Az adót a lakosoknak kellett eljuttatniuk a szolgabíráikhoz, illetve az adószedőkhöz.

13

2 A nagy uradalmak a törvényeknek megfelelően magukra vállalták az adószedést, ezen esetekben annak rendjét is a birtokok tisztviselői határozták meg, ilyenkor az adókivetést és behajtást a bírák földesúri utasítások alapján végezték.

13

3 Egyes megyék megpróbálták korlátozni az uradalmak adóztatását,

13

4 másutt a nagybirtokos arisztokrácia önként engedte át az adószedést a megyei közigazgatásnak, és csupán ahhoz ragaszkodott, hogy az adóbefizetésnél a tisztviselői jelen legyenek.

13

5 Pest megyében a szolgabírák szedték be a háziadót a falusi bírák segítségével,

13

6 de az adó behajtásában 1730 körül a parasztvármegye tisztjei is szerepet kaptak.

13

7 A közterhek behajtása Mária Terézia úrbérrendelete (IX. pont 5. §) szerint a falusi elöljáróság kezébe került.

13

8 Hadiadó-hátralékok gyakran halmozódtak fel a 17. és a 18. század fordulóján, ami komoly aggodalomra adott okot a megyei közigazgatásnak, mivel a hatályos regulamentumok szerint ez akár hetekig húzódó, az adózók számára jelentős többletköltséget jelentő katonai végrehajtást vonhatott maga után.

139 Ezért egyes megyékben lehetőséget kínáltak az adózóknak, hogy késedelmeskedő társuk helyett az adót kifizessék, és ezért cserébe a hátralékos javainak egy részét biztosítékként lefoglalják. Ilyen esetben a hátralékosok, ha egy meghatározott időn belül nem fizették ki az összeget, akkor már csupán egy esztendővel később válthatták vissza elzálogosított javaikat.

14

0 A megyei hatóság másik lehetősége az volt, hogy a tartozások értékének megfelelő vagyont elkobozzák az adózóktól.

14

1 Akadt megye, amelyik mindkét lehetőséget fenntartotta a hátralékok rendezésére.

14

2 tútumok azt írják elő, hogy a tisztviselőknek havi rendszerességgel kell a katonaságnak átadott természetbeni ellátmányról és/vagy készpénzről elszámolni. 13

1 KOLOSVÁR]-ÓVÁRI, 1885-1904. IV/1. Turóc megye, 1795. 881.; Uo. Nyitra megye, 1726. 717. 13

2 Abaúj megye 1697-ben rendelte el, hogy a készpénzadót a falusi bírák helyett közvetlenül a megyei adószedőkhöz kell eljuttatni, ld. KOLOSVÁRI-ÓVÁRI, 1885-1904. II/l. Abaúj megye, 1697. III. 332. Pest megyére vonatkozóan ld. PML, IV. 23-b/l. 1778/1779. IX. 59-60. f. Az 1778/1779-as katonai év iratai között maradt fenn egy 1780-as évekből származó részletes — de töredékes — feljegyzés Pest megye adókezelési gyakorlatáról, amelyik számos régi szokásra tesz utalást, így annak egyes megállapításai már a század középső harmadára is érvényesek lehettek. 13

3 CIH CD 1647. évi XXXVII. tc. és 1723. évi LXIII. tc.; KÁLLAY, 1980. 204. 13

4 KOLOSVÁRI-ÓVÁRI, 1885-1904. V/l. Vas megye, 1734. 487. 13

5 Uo. V/l. Győr megye, 1737.503. 13

6 BOROSY -KISFALUDY, 1993.2464. regeszta. «7 SZAKÁLY, 1969.118.; KOLOSVÁRI-ÓVÁRI, 1885-1904. IV/1. Hont, megye 1726. 702. 13

8 PAULY, 1817. 376.; SlNKOVICS, 1968. 997. 13

9 MOL, N 47 Lad. К Fasciculus A. 1711. évi regulamentum. 13. f. A végrehajtás módjának részletes ismertetésére jelen tanulmány keretei között nincs lehetőség. 14

0 KOLOSVÁRI-ÓVÁRI, 1885-1904. II/l. Borsod megye, 1684. 298. 14

1 Uo. II/l. Heves és Külső-Szolnok megye, 1689. 310. 14

2 Uo. II/l. Abaúj megye, 1694. 323.; Uo. Heves és Külső Szolnok, megye 1699. 343. 54