Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Közlemények - SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: Adalékok a megyei adókezelés 18. század eleji gyakorlatához

Schramek László Péter: Adalékok a megyei adókezelés 18. század eleji gyakorlatához A hadiadó-tartozások felhalmozódása esetén, különösen a 18. század harmadik évtizedétől, egyes megyék hajlandóak voltak mérsékelt katonai végrehajtást kérni a regulamentumban foglaltaknak megfelelően. Ilyenkor a törvényhatóságok arra törekedtek, hogy a végrehajtás szigora álljon arányban a hátralék mértékével.

14

3 Ez az elv volt érvényben a Habsburg Monarchia nyugati tartományaiban is.

14

4 Sőt, ezekben az évtizedekben némely törvényhatóság már nem csupán a hadiadó, hanem más megyei járandóság behajtásához is katonai karhatalmat igényelt, amit a királynak kellett tiltania.

14

5 Ezzel szemben más helyen mindent megtettek, hogy katonai beavatkozás ne történjék.

14

6 Számos alkalommal azonban a végrehajtást nem sikerült elkerülni. Az adó beszedése és megyei pénztárakba juttatása a 18. században a községi bírák feladatát képezte. A folyamatban a megyék elsősorban irányító funkciót, a földbirtokosok pedig ellenőrző szerepet kaptak. A törvényhatóságok a beérkező pénzeket vagy átadták a katonai hivataloknak, legtöbbször a területileg illetékes hadbiztosságnak, vagy közvetlenül az ellátandó katonai egységeknek, amelyek a hadiadó további kezeléséről és felhasználásáról gondoskodtak. Az adókezelés helytartótanácsi szabályozása 1730 körül Az adópénzek kezelése a 17. században a megyék hatáskörébe került és 1848-ig ott is maradt. Az 1722-1723. évi országgyűlést követően azonban számos változás következett be. A megalakuló Helytartótanács feladata lett a törvényhatóságok házipénztári számadásainak ellenőrzése, az országos biztosság igazgatója és a kerületi biztosok pedig a hadiadó befizetésének rendi kontrollját biztosították.

14

7 A Helytartótanács számvevőségi munkája mellett országosan érvényes szabályok kidolgozásával próbálta egységesíti a hazai adókezelést, legalábbis erre utal az alábbi, 1731. évi rendelete, amelyik a következő utasításokat tartalmazta:

14

8 1. Az adókivetést a közgyűléseken (generalis congregatio) kell kidolgozni, amelynek során a településekre jutó adóösszeget betűvel és számjeggyel kell rögzíteni. 14

3 Uo. IV/1. Nyitra megye, 1726. 718. 14

4 Gesetze. 1749. szeptember 6-án kiadott Sistemalpatent (adószabályozási pátens) 73. 14

5 MOL, С13 1725. augusztus 16. 146 p

e

st megye 1717-ben a budai várnál végzendő ingyenmunka esetében hátralékokat halmozott fel, ezért a közgyűlés inkább készpénzkifizetéssel kerülte el a katonai végrehajtást, (ld. BOROSY, 1989. 588. regeszta) 1720-ban a bécsi Borromei Szent Károly templom építéséhez kellett volna a megyének hozzájárulnia, de a késlekedés miatt a katonai végrehajtás veszélye állt fenn. A közgyűlés ezúttal is a pénz gyors kifizetésével kerülte ezt el (ld. BOROSY - SZABÓ, 1991.1019. regeszta). 14

7 CIH CD, 1723. évi C. tc.; EMBER, 1934. 351. Az 1730. évi katonai szabályzat írta elő, hogy a megyék és a hadbiztosság közötti elszámolásokon a tartományi biztosoknak is jelen kellett lenniük. Ld. MOL, N 47 Lad. К. Fase. A. No. 11.136. f. 14

8 PML, IV. 1-c/l. 1731. január 18. No. 1. 55