Levéltári Közlemények, 80. (2009)
Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Közlemények - SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: Adalékok a megyei adókezelés 18. század eleji gyakorlatához
Schramek László Péter: Adalékok a megyei adókezelés 18. század eleji gyakorlatához tésében. 12 5 Somogy és Sopron megyékben is a települési elöljárók állapították meg a lakók állami terheit, mivel a nemességnek itt közgyűlési rendelettel kellett eltiltania a bírákat az önkényes teherkivetéstől. 12 6 Az iménti példák alapján látható, hogy az országban egymástól eltérő módon határozták meg a lakosok által fizetendő adó nagyságát. Egyes vidékeken a földesuraknak, másutt a falusi bírónak volt döntő szerepe a kérdésben. Általános tendenciának tűnik az elszórt adatokból, hogy a falusi bírák hatásköre szűkült, ellenben a földesuraké és a megyéé bővült, ami a somogyi és soproni példa alapján a szegény lakosság érdekeit szolgálta. Az egyéni teherkivetésben megmutatkozó sokszínűséget Mária Terézia úrbérrendelete (IX. pont 3. §) szüntette meg, amely szerint a bíró feladatát képezte a hadi- és a megyei háziadó kivetésének kidolgozása a földesúr felügyelete mellett. 12 7 A helyi elöljárók önkényeskedésének megelőzésére a települési számadásokat a megyéknek vagy az uradalmaknak kellett volna ellenőrizniük, de a rendeletben foglaltak végrehajtása elmaradt. 12 8 A 19. században a dicális összeírások alapján a megyei hivataloknak kellett megállapítaniuk a lakosok hadi- és háziadóterheit. 12 9 Az adóbefizetés Az adóbefizetés szabályai a kivetéshez hasonlóan szintén megyénként váltakoztak. Az állami kötelezettségek lerovása részben a katonaság természetbeni eltartásával valósult meg, amelynek szabályait a katonai regulamentumok tartalmazták. E mechanizmus működése rendkívül bonyolult volt, amelynek ismertetésére itt a terjedelmi korlátok miatt nincs lehetőség. A katonatartási költségeken felüli összeget a településeknek készpénzben kellett befizetni a megyei pénztárakba, amelyet tisztviselői továbbítottak a katonai hatóságok részére. Az adóbefizetések rendszerességével kapcsolatban csupán elszórt adatokkal rendelkezünk. Békés és Abaúj megyékben bizonyosan, valamint Tornában és Szepesben is nagy valószínűséggel havonta körlevelekben tudatták a lakossággal a következő hónapban esedékes adó nagyságát. 13 0 Nyitra 12 5 Az 1727. december 9. és 12. között ülésező közgyűlés a nemességét nemrégiben igazolt Lovász Istvánt mentesítette a falusi bíró által kivetett személyes dica és a falura nehezedő minden teher alól. Id. PML, IV. 1-a/l. XIV. 45. f. „ad instantiam egregii Stephani Lovász determinatum est omnino idem Stephanus Lovász una cum sua consorte et filiis quoad personales dicas respectu omnium pagi onerum per judices pagenses eximendus veniet;". 12 6 KOLOSVÁRI -ÓVÁRI, 1885-1904. V/L. Somogy megye, 1717. II. 323.; Uo. Sopron megye, 1754. 600. 12 7 PAULY, 1817. 375.; SiNKOVICS, 1968. 997. 12 8 HAJDÚ, 1982. 60. skk. 12 9 PUKY, 1828. 40. skk.; ZSOLDOS, 1842.15. E gyakorlatra példa a 18. század végi Turóc megye, ahol a szolgabírák és esküdtek vetették ki az adót a jobbágyokra, (ld. KOLOSVÁRI-ÓVÁRI, 1885-1904. IV/1. Turóc megye, 1795. 879.) 13 0 KOLOSVÁRI-ÓVÁRI, 1885-1904. II/l. Abaüj megye, 1701. 354. Békés megyére ld. EMBER, 1977. 17. KOLOSVÁRL-ÓVÁRI, 1885-1904. II/l. Torna megye, 1716. 396. és Szepes 1747. VI. 465. E megyei sta53
