Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Közlemények - SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: Adalékok a megyei adókezelés 18. század eleji gyakorlatához

Közlemények véleménye szerint a törvény által nem mentesített alattvalók az eltérő törvényhatóságokban bírt javaik után külön is adózzanak. A Helytartótanács álláspontja nyomatékosítására meghagyta, hogy egyik megye ne avatkozzon bele a másik e tárggyal foglalkozó ügyeibe.

10

6 A 19. században a Helytartótanács válaszát tükröző törvény is megszületett.

10

7 A korabeli nemesi értelmiség egy részének véleménye szerint a fent idézett alapelv csupán azt jelentette, hogy a köztehertartozás miatt nem lehet a telkeket elkobozni.

10

8 A Pest megyei dicális felmérések rovatai között is csupán 1731-től szerepelt a megye területén kívül termelt gabona.

10

9 A helytartótanácsi állásfoglalás ellenére a közgyűlés még Abony 1767. évi összeírása estén is az adatfelvételi lapon feltüntette ezt a rovatot.

11

0 A dicális adóztatással kapcsolatos következő kérdés, hogy mennyire működött igazságosan és hatékonyan. Ez szinte kizárólag a kivetés alapjául szolgáló összeírások pontosságán és gyakoriságán múlt. Az 1690-es években a felszabadító háborút követő népmozgások, a következő évtizedben pedig a Rákócziszabadságharc nyomában járó pusztítások, míg a békésebb évtizedekben a falusiak adóelkerülést célzó ferdítései lehetetlenítették el a felmérések pontos és rendszeres végrehajtását. A magyar törvények az adóalapot az 1647. évi XXXVI. törvénycikkely után nem definiálták, a megyék közötti közteherkivetés továbbra is a portaszámokon alapult, tehát a törvények betűjének eleget tettek. Országgyűlési végzések a megyéken belüli adókivetés rendszerét nem szabályozták, ezért a törvényhatóságoknak módjában állt a kérdést saját belátásuk szerint rendezni. A törvényhozás csupán a felmérés módját szabályozta szűkszavúan, miszerint az adatrögzítő biztosoknak meg kellett elégedniük a falusi bíró eskü alatt tett nyilatkozatával.

11

1 Az összeírások folyamata az alábbi módon rekonstruálható: a megyei tisztviselők az adatfelvételt megelőzően a községek és a mezővárosok lakóit idejekorán értesítették annak pontos idejéről. A szolgabíró érkezése után megeskette a települések bíráját és három vagy négy esküdtet, hogy az igazságnak ferendorum ipsis inhaerentium contributionalium onerum medium, abstrahi citra labefactationem fundi nostri non valeret...". 106 PML, IV. 1-c/l. 1754. december 16. No. 1. „...quod cum juxta praeassumptum systema, justum et aequum sit, ut ii, qui per legem non eximuntur, a proportione temporis, et beneficii, in distinctis regni jurisdictioni usuati, seorsive quoque contribuant; e converso autem nemini comitatuum alterius in re contributionali factas dispositiones ideali contributions systemati conformes, glossare sit integrum...". 10

7 CIH CD. 1840. évi XXXVII. tc. 10

8 ZSOLDOS, 1842.11. Ezen alapelvet érvényességét az 1836. évi IV. tc. 12. § „a" bekezdése megszüntette. 10

9 KOSÁRY, 1962.1.161. Uo. II. 44. 11

1 CIH CD, 1557. évi III. tc. 5. §. és 1559. évi XII. tc. 4-5. §. A hagyományosnál lényegesen pontosabb munkára az 1712-1715. évi országgyűlés rendjei tettek javaslatot, de az országos összeírást a nagy sietség miatt a szokásos módon hajtották végre, az uralkodói sugalmazásnak megfelelően (ld. KALMÁR, 1991.176.). 50