Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Közlemények - SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: Adalékok a megyei adókezelés 18. század eleji gyakorlatához

Schramek László Péter: Adalékok a megyei adókezelés 18. század eleji gyakorlatához nem tartalmaznak konkrét utalásokat, így annak megállapítása a vármegyék hatáskörébe került. Egyes megyékben a kocsmárosokat, falusi bírákat és a nem földesúri béren élő szabadosokat is adózásra kötelezték a 17. század folyamán.

8

4 A felszabadító háború kezdetétől a növekvő adóteher miatt azonban már nem lehetett teljesen az uradalmi malmok molnárait és a szolgálókat sem mentesíteni a közteherviselés alól.

8

5 SŐt, ezekben az években a földesúri házakban élők adómentessége is megszűnt, amennyiben saját vagyonnal rendelkeztek.

8

6 E szórványos adatok alapján úgy tűnik, hogy a megyék — a törvények által mutatott tendenciát követve — súlyosbodó anyagi terhek hatására igyekeztek a taksafizetésre kötelezettek számát, akár a földesúri érdekek rovására is, bővíteni. A közgyűlés a fizetendő összeget a falusi bíró esküje alapján határozta meg,

8

7 vagy — az 1690-es években már inkább ez a jellemző — a megyei tisztviselők döntése szerint vetette ki.

8

8 Az országgyűlési végzések tehát komoly szabadságot biztosítottak a megyéknek a taksálás végrehajtására. A törvényhatóságok a Rákóczi-szabadságharc bukása után is gyakorolták adókivetési jogukat a mesteremberekkel szemben, akiknek nem csupán a házipénztárba, hanem a katonai költségek fedezésére is kellett adót fizetniük, mint pl. 1713-ban Esztergom megyében.

8

9 Pest megyében is dicális adóra kötelezték 1718-ban a molnárokat, a zsidókat és a serfőzőket, de a taksafizetésre kötelezettek köre ennél jóval szélesebb volt: közéjük tartoztak a különböző mesteremberek, mészárosok, valamint a görögök és a zsidók (kereskedésből származó vagyonuk szerint), azonkívül a taksát fizető, pusztákkal nem bíró nemesek.

9

0 A megadóztatott mesteremberek körét hasonlóan állapították meg Moson, Veszprém és Békés megyékben is.

9

1 A nemeseknek a vármegyei házipénztárba az 1486. évi LXIV. tc. szerint birtokaik után adót, a fentebb említett csoportokhoz hasonlóan taksát kellett fizetniük. Úgy tűnik, hogy egyes helyeken ezt a törvényt még a 17. században is alkalmazták.

92 A birtokos nemesség házipénztári hozzájárulásának megszűnését az 1723. évi VI. tc. 4. §-a mondta ki, minthogy e jogszabály már csupán az armalista nemesek 8

4 KOLOSVÁRI-ÓVÁRI, 1885-1904. II/l. Bereg megye, 1635. 162-163.; Uo. Szepes megye, 1642. 183184. Az 1609. évi LXII. tc. 2. §-a adózás alól mentesítette a falusi bírákat és szabadosokat. Uo. IV/1. Zólyom megye, 1698. 568. 8

5 Uo. II/l. Sáros megye, 1683. 292-293.; Uo. Abaúj megye, 1693. III. 322. 8

6 Uo. II/l. Abaúj megye, 1693. III. 322.; Uo. Abaúj megye, 1697. VII. 333.; Uo. IV/1. Pozsony megye, 1697. 555. 8

7 Uo. II/l. Szepes megye, 1642.185. 8

8 Uo. II/l. Abaúj megye, 1697. II. 332. 8

9 Á. VARGA-KENYERES-TÓTH, 7168. rekord. 9

0 BOROSY-SZABÓ, 1991. 774. és 783. regeszta. 9

1 KOLOSVÁRI-ÓVÁRI, 1885-1904. V/L. Moson megye, 1712. 287.; Uo. Veszprém megye, 1750. 577. Békés megyére ld. D. LEISZT, 1989.124-125. 9

2 Trencsén és (ld. KOLOSVÁRI-ÓVÁRI, 1885-1904. IV/1. Trencsén megye, 1615. 143.) és Abaúj megye (ld. uo., 1885-1904. II/l. Abaúj megye, 1693. III. 322.) birtokos nemessége még fizetett adót, de Sopron megyéé már nem. (ld. uo., 1885-1904. V/l. Sopron megye, 1694. 226.). 47