Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Közlemények - SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: Adalékok a megyei adókezelés 18. század eleji gyakorlatához

Közlemények vonta meg e rétegtől.

7

5 A jogszabályban foglaltak pontos végrehajtása elmaradt, ezért a falubírók számos helyen ezt követően sem járultak hozzá az állami terhekhez.

7

6 A taksások helyzete A hazai adórendszer egyik komoly kérdése volt, hogy a portális adót nem fizető személyek, így az iparosok, kereskedők miként vegyék ki részüket a közterhekből. E rétegeket a különböző szintű jogszabályok kötelezték egy külön adó, a taksa fizetésére. A 16-17. századi országgyűléseken számos törvény született e probléma megoldására.

7

7 Előbb 1546-ban a nem uradalmi alkalmazásban álló molnárokat és kézműveseket,

7

8 majd 1578-ban a zsidókat és anabaptistákat kötelezték taksa fizetésére.

7

9 A taksálás alá eső rétegek megadóztatása a koronaőrzési pénz 1622. évi megajánlásával vált rendszeressé. E rétegek közé ekkor a címeres és a menekült nemesek, a jászok, a kunok és a molnárok tartoztak,

8

0 majd e csoport az évtizedek folyamán tovább bővült az üzérekkel, kereskedőkkel, egyházi nemesekkel.

81 A korábban adómentes szénégetőket, üvegeseket és hamuszedőket is 1662-től taksa fizetésére kötelezték.

8

2 A felsorolt törvények az adóköteles csoportok bővítését mutatják, de e törvények végrehajtása esetleges maradt, így e rétegek adózása nem vált országosan egységessé.

8

3 Az adók nagyságára a törvénycikkek 7

5 PAULY, 1817. 375.; SLNKOVICS, 1968. 997. (Mária Terézia Úrbéri rendelete. IX. Pont. 2. §). 7

6 HAJDÚ, 1982. 60. 7

7 Az alábbiakban nem minden iparosok és nemesek adózására vonatkozó törvénycikkelyt ismertetünk, hanem csupán a legfontosabbak közül néhányat. 7

8 CIH CD, 1546. évi XIII. tc. 1563. évi IV. tc. 3. §. Hasonló értelmű törvények születtek a következő évtizedekben is vö. 1567. évi XII. tc., 1569. évi VIII. tc., 1595. évi IX. tc.1596. évi X. tc., 1613. évi XII. tc. 1662. évi XII. tc. 7

9 Uo. 1578. évi II. tc. 8

0 Uo.1622. évi XXXIV. tc. 8

1 Uo. 1647. évi XXVI tc. „A kiknek pedig nincsenek kapuik, a milyenek a czimerleveles nemesek, még ha a határszéleken, szabad városokban és kiváltságolt mezővárosokban laknak is; továbbá a szökevények, a főpapok egyházi nemesei is, és a kik másoknak szolgálnak, valamint a szabadosok; ezenkivül az üzérek, kereskedők, kalmárok, marhakereskedők, idegenek és külföldiek; az újra keresztelők, zsidók, kunok és jászok, ruthénok és oláhok, molnárok, szénégetők és ezekhez hasonlók, a kiknek nincsenek portáik, azokat a vármegyék alispánjai, szolgabirái és más előkelőbb nemesei adóztassák meg amaz esküjök értelmében, a mellyel magukat az igazság kiszolgáltatására kötelezték." Az egyházi vagy prédiális nemesek korlátozott privilégiummal rendelkező (bizonyos adók alóli mentesség, bíráskodási autonómia stb.) és örökíthető földbirtokkal — latinul praedium — rendelkező személyek voltak. Az egyik e csoportot jelölő fogalom az imént említett latin kifejezésből származik. Az e csoportot jelölő másik szakkifejezés, az egyházi nemes kifejezés eredete arra vezethető vissza, hogy elsősorban főpapok adományoztak hasonló kiváltságokat hű szolgálattevőiknek (ld. BÁN, 1980. 760-761.). 8

2 Uo. 1662. évi XII. tc. A szénégetőket és a bányavárosok jobbágyait az 1546. évi XIII. tc. mentesítette az adófizetés alól, mert rájuk szükség volt a bányák műveléséhez. 8

3 BARÁTH, 1930. 640. 46