Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Közlemények - SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: Adalékok a megyei adókezelés 18. század eleji gyakorlatához

Közlemények szítésével akartak egy, a korábbinál megbízhatóbb adóalapot képezni,

5

5 noha azt 1712-ben még itt is terményjövedelem és állatállomány felmérésére alapozták.

5

6 Pest megye közteher-kivetési rendszerének ismertetése előtt kis kitérőt kell tenni. Fentebb már szó volt róla, hogy a porta legkésőbb az 1702. évi nádori gyűléstől kezdve csak egy teherbíró képességet kifejező viszonyszámmá változott. Ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetésére tett kísérletet az 1720. évi consursus, amely e fogalmat újra akarta definiálni. A tárgyalások folyamán elkészült egy beadvány, amely a kapu tartalmának 1200 forint értékű vagyoni és személyi elemek összességéből képezett adóalappá alakítását javasolta. A concursus a készpénzre átszámított portális kulcsot elvetette, ehelyett a termények alapján szándékozott megállapítani a porta értékét.

5

7 A fogalom új meghatározásával végül ez a tanácskozás is adós maradt. Noha az új portafelosztás elkészítésére egy bizottságot állítottak fel, III. Károly az elkészült javaslatot nem hagyta jóvá az országos összeírás alatt tapasztalt hanyagságok miatt.

5

8 Pest megye az 1720-as években az adót helységei között mégis a concursuson javasolt rendszerben osztotta fel. A közgyűlés az országos tanácskozással ellentétben elfogadta, hogy egy porta alapját 1200 forint vagyon/jövedelem képezi.

5

9 A portakialakítás első lépéseként — itt is, mint Esztergom megyében — megvizsgálták a községekhez tartozó szántók nagyságát és az onnan várható gabonatermést az 1720. évi regnicolaris összeírás alapján. A kiszámított eredményekből levonták a vetőmagot és a termés fennmaradó hányadának egyharmadát, amelyik a falusi lakosság önellátását szolgálta. A maradék kétharmad értékének megállapítása után kapott összeget 1200-zal elosztva határozták meg, hogy egy-egy településre hány porta esik annak gabonatermése alapján. Ugyanígy felmérték községenként a kaszás réteket, amelyek hozamát szénás szekerenként 1 forint 50 dénárra becsülték.

6

0 A megtermelt széna árát elosztották ismételten 1200-zal, megkapva a széna alapján a megyére eső portaszámot. 5

5 KOLOSVÁRI-ÓVÁRI, 1885-1904. V/l. Moson megye. 1723.366. 5

6 Uo. V/l. Moson megye, 1712. 287. 57 PML, IV. 1-b. 8. 3-5. f. 5

8 Uo. 8. kötet 33 f. 5

9 MOL, С 20 Comitatus Pestiensis 1730. szeptember 15. in negotio constitutivi status sui ad intimatorum de 28 Julii. 1. f. „Ad primum: comitatum huncce Pestiensem in repartitione quanti sui contrbutionalis portis per universa loca sua ex personis et proportione facultatum erutis, ac in quantitate, et qualitate ipsis portis regni conformibus, et ad normám in anno 1720 occasione concursus regnicolaris pro rectificatione portarum ordinati pro idaea assumptam, ac respective pro constitutivo unius portae, erga eruibile 1200 florenorum emolumentum attune determinatum, subsequenter per nos elaboratis et accomodatis, uti et antea quidem comitatum hunc portás numero 104 VÍ habuisse, subsequenter in anno 1724 portás numero 18 per excelcum Consilium Locumtenentiale Regium nobis impositas fuisse, portreme vero, ac denuo anno 1729 in portis 17 % comitatui huic onus accessisse, taliterque per duplicem earundem auctionem portás numero 36 et tres quadrantes facientem jam in portis numero 140 easdem consistere." 6

0 A szénás szekér mértékegységének meghatározása problematikus, amelynek nagysága 4,6 és 38,4 m

3 között váltakozott (ld. BOGDÁN, 1991. 422). 42