Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Közlemények - SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: Adalékok a megyei adókezelés 18. század eleji gyakorlatához

Közlemények Egyes megyék adóigazgatási rendszerében az 1680-as évek végétől szintén komoly változások figyelhetők meg. A porták alapján kivetett adó egyre több problémát jelentett a megyék számára, mert a lakosság állami és földesúri terheinek csökkentése érdekében igyekezett megszabadulni állatállományától és önkéntesen a zsellérsorsot választotta.

2

5 Ennek következtében a nemesi közgyűlések újabb, a korábbinál alaposabb vagyon- és jövedelem-felmérés eredményeként kialakított dicális rendszert honosítottak meg. A szisztéma nevét adó dica szó értelmét adóegységként lehet visszaadni. A megyegyűléseken állították öszsze a megye területére érvényes dicakulcsot. Ezek a dokumentumok szabályozták, hogy a jobbágyok, családtagjaik és cselédjeik esetében hány személy, a különféle mezőgazdasági terményekből vagy azok vetésterületéből (búza, rozs, zab, árpa stb.) hány mérő,

2

6 illetve az igavonó vagy nyájban tartott állatok közül hány darab alkot egy dicát. Ugyancsak a nemesi közgyűlések döntöttek a rovásonkénti adó nagyságáról. Az adókivetés e módozata országszerte rendkívül gyorsan elterjedt: Nógrád már 1690-ben,

2

7 Heves 1692 és 1694 között,

2

8 Esztergom megye 1697-1698-ban,

29 Tolna 1699-ben,

3

0 Pest megye szintén 1699-ben vezette be ezt a rendszert.

3

1 A hasonló szisztémára átálló megyék sorát hosszasan lehetne még folytatni. Az adóügyi változások okait csupán találgathatjuk, ami legalább részben az igaerő pusztulására és az adóteher növekedésére vezethető vissza. Az új mechanizmus kialakulását számos hazai és külföldi tényező is befolyásolhatta, amelyek közül az alábbiak tekinthetők a legfontosabbnak. A bécsi udvar célja a mindenre kiterjedő földadó bevezetése volt.

3

2 Ennek nyoma talán a vetésterület alapján kivetett járandóságokban figyelhető meg. Alsó-Ausztriában már az 1536 körül bevezetett adókulcs is számolt az alattvalók fejadójával, amelyet 1656 után a rendek rendszeresen kivetettek,

3

3 sőt azt a felszabadító háború éveiben az egyházi és világi nemeseknek is fizetniük kellett.

3

4 A jobbágyokra, családtagjaikra és cselédjeikre kivetett járandóság ennek a tükröződése lehetett. A nemesség az igavonó állatokat az 1635. évi VIII. törvénycikk szentesítése óta Magyarország adóalapjának tekintette, ezért adóztatásuk természetesnek tekinthető. E jogszabály ugyanis a jobbágyok adózási kötelezettségét a birtokolt iga, azaz állatállomány nagyságához kötötte. 2

5 R. VÁRKONYI, 1965. 691. 2

6 A köböl eredetileg űrmérték volt. Ha földmértékként használták, akkor egy mérő vetőmag befogadására alkalmas területet értettek alatta. 2

7 KOLOSVÁRI-ÓVÁRI, 1885-1904. IV/1. Nógrád megye 1690. 518-519. 2

8 HOLUB, 1974. 84. 2

9 KÁNTOR, 1999. 339. és 436. regeszta. 3

0 HOLUB, 1974. 85.; VÁRADY, 1992.14. regeszta. 3

1 BOROSY, 1986. 3380. és 3386. regeszta. 3

2 DÁVID, 1957.146-147. 3

3 BARTA, 1988. 51. 33. jegyz. 3

4 RÁKÓCZY, 1989.90. 36