Levéltári Közlemények, 80. (2009)
Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Műhely - LACZLAVIK GYÖRGY: Csilla von Boeselager bárónő hagyatékának rendezése Höllinghofenben (2008. október 15,-december 18.)
Műhely kerülnek, 1 6 a véglegesnek tekintett sorrendben. A folyamat során az iratokban található fémkapcsokat szintén el kell majd távolítani. Ezenkívül az iratok között nagy számban előforduló, a faxok adathordozójául szolgáló hőpapírok másolását meg kell oldani, mert némelyik már most elveszítette információtartalmát. 1 7 Az aktarendezők hátlapján olvasható régi jelzeteket (Alt-Signatur) a feldolgozás során megtartottuk és feltüntettük, mint ahogy utaltunk az iratok nyelvére is. A legtöbb irat német vagy magyar nyelven keletkezett. További nyelvek: angol, spanyol, francia, román, olasz stb. A megjegyzés rovatában (BemerkungVermerk) tüntettük fel az iratok keletkezésének nyelvét, ha nem kizárólag német nyelvűek voltak, mégpedig fontossági sorrendben. így ha azt olvassuk a jegyzékben a nyelvi megjegyzéseknél, hogy ungarisch, deutsch, englisch, ez azt jelenti, hogy az iratok csak magyar nyelvi ismeretekkel kutathatók, kisebb részben találhatóak még német nyelvű iratok és elszórtan angol nyelvűek is. Feltüntettük azt is, ha az iratanyag valamilyen okból (általában személyes adatok miatt) kutatási korlátozás alá esik. Érdekes módon itt a magyarországi gyakorlatot vettük figyelembe, ugyanis a német kollégák nem tudtak pontosan válaszolni arra, hogy náluk milyen szabályozás van érvényben ezzel kapcsolatban. Az iratanyag tagolódása A levéltári anyag tagolásánál (Id. a 2. ábrát!) a német levéltárosok sokkal szabadabban járnak el, mint ahogy az nálunk megszokott. A nálunk alkalmazott középszintű levéltári egységek (pl. sorozat, tétel) nem használatosak, az elvégzett munkát mégis ahhoz a munkához tudnám hasonlítani, mint amikor a fondot középszintű levéltári egységekre bontjuk. A rendezés ebben az esetben azonban csupán virtuális. Az iratanyag tagolását több tényező is nehezítette: Csilla von Boeselager — habár számos segítője is akadt — leginkább egyedül dolgozott, miközben három egyesületet is vezetett. О volt az elnöke az UMCD-nek, előbb alelnöke, majd örökös tiszteletbeli elnöke a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak. Ehhez társult még az általa 1991-ben alapított OH. Mindhárom egyesületet ugyanazokért a karitatív célokért hozták létre, a közös célok, a közös vezető értelemszerűen azt is jelentették, hogy az egyesületek ugyanazokért a kezdeményezésekért tevékenykednek, azonos projektek keretein belül. Ez levéltári szempontból abban nyilvánult meg, hogy az egyes egyesületek anyagait gyakorlatilag lehetetlen lett volna szétválasztani. A levéltári rendszer felépítésénél arra is ügyelnünk kellett, hogy az OH, a fondképzők egyike, mind a mai napig működő szervezet, folyamatos iratkép1 6 A tárolóeszközök beszerzésének költsége a családot terhelte. 1 7 A fenti munkafolyamat elvégzésére nem állt rendelkezésünkre idő. Csupán az iratok átmeneti őrzési helyéről gondoskodhattunk. Az iratok Csilla Frfr. v. Boeselager volt dolgozószobájába (ún. Kaminzimmer) kerültek. 366