Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Műhely - LACZLAVIK GYÖRGY: Csilla von Boeselager bárónő hagyatékának rendezése Höllinghofenben (2008. október 15,-december 18.)

Műhely kerülnek, 1 6 a véglegesnek tekintett sorrendben. A folyamat során az iratokban található fémkapcsokat szintén el kell majd távolítani. Ezenkívül az iratok között nagy számban előforduló, a faxok adathordozójául szolgáló hőpapírok másolá­sát meg kell oldani, mert némelyik már most elveszítette információtartalmát. 1 7 Az aktarendezők hátlapján olvasható régi jelzeteket (Alt-Signatur) a feldol­gozás során megtartottuk és feltüntettük, mint ahogy utaltunk az iratok nyelvé­re is. A legtöbb irat német vagy magyar nyelven keletkezett. További nyelvek: angol, spanyol, francia, román, olasz stb. A megjegyzés rovatában (Bemerkung­Vermerk) tüntettük fel az iratok keletkezésének nyelvét, ha nem kizárólag német nyelvűek voltak, mégpedig fontossági sorrendben. így ha azt olvassuk a jegy­zékben a nyelvi megjegyzéseknél, hogy ungarisch, deutsch, englisch, ez azt jelenti, hogy az iratok csak magyar nyelvi ismeretekkel kutathatók, kisebb részben ta­lálhatóak még német nyelvű iratok és elszórtan angol nyelvűek is. Feltüntettük azt is, ha az iratanyag valamilyen okból (általában személyes adatok miatt) kutatási korlátozás alá esik. Érdekes módon itt a magyarországi gyakorlatot vettük figyelembe, ugyanis a német kollégák nem tudtak pontosan válaszolni arra, hogy náluk milyen szabályozás van érvényben ezzel kapcsolat­ban. Az iratanyag tagolódása A levéltári anyag tagolásánál (Id. a 2. ábrát!) a német levéltárosok sokkal szaba­dabban járnak el, mint ahogy az nálunk megszokott. A nálunk alkalmazott kö­zépszintű levéltári egységek (pl. sorozat, tétel) nem használatosak, az elvégzett munkát mégis ahhoz a munkához tudnám hasonlítani, mint amikor a fondot középszintű levéltári egységekre bontjuk. A rendezés ebben az esetben azonban csupán virtuális. Az iratanyag tagolását több tényező is nehezítette: Csilla von Boeselager — habár számos segítője is akadt — leginkább egyedül dolgozott, miközben három egyesületet is vezetett. О volt az elnöke az UMCD-nek, előbb alelnöke, majd örökös tiszteletbeli elnöke a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak. Ehhez társult még az általa 1991-ben alapított OH. Mindhárom egyesületet ugyanazokért a karitatív célokért hozták létre, a közös célok, a közös vezető értelemszerűen azt is jelentették, hogy az egyesületek ugyanazokért a kezdeményezésekért tevé­kenykednek, azonos projektek keretein belül. Ez levéltári szempontból abban nyilvánult meg, hogy az egyes egyesületek anyagait gyakorlatilag lehetetlen lett volna szétválasztani. A levéltári rendszer felépítésénél arra is ügyelnünk kellett, hogy az OH, a fondképzők egyike, mind a mai napig működő szervezet, folyamatos iratkép­1 6 A tárolóeszközök beszerzésének költsége a családot terhelte. 1 7 A fenti munkafolyamat elvégzésére nem állt rendelkezésünkre idő. Csupán az iratok átmeneti őrzési helyéről gondoskodhattunk. Az iratok Csilla Frfr. v. Boeselager volt dolgozószobájába (ún. Kaminzimmer) kerültek. 366

Next

/
Thumbnails
Contents