Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Közlemények - SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: Adalékok a megyei adókezelés 18. század eleji gyakorlatához

Schramek László Péter: Adalékok a megyei adókezelés 18. század eleji gyakorlatához módját császári rendeletek, a katonai regulamentumok szabályozták.

1

6 A megyék a katonáknak járó porciók (oralis portio) esetében eldönthették, hogy azt természetben vagy készpénzben adják át a sereg számára, ellenben a lóporciókat (equilis portio) természetben kellett kifizetni.

1

7 A repartició és a porció alapú adórendszer bevezetése a központi hivatalok számára a legfontosabb problémát, a kiszámíthatóság hiányát orvosolta. A magyarországi adófizető rétegeket nem csupán az iménti változások miatt megnövekedő terhek hozták nehéz helyzetbe, hanem az arányos adókivetés teljes hiánya is. A török hódoltság utolsó évtizedeiben, 1647 és 1696 között az igazságos közteherkivetés alapjául szolgáló országos összeírásokat nem készítettek. Ennek következtében a portaszámok nyilvántartása minden központi befolyás nélkül a megyék hatáskörébe került. A portaszámlálások eredményéről kellett csupán tájékoztatni a nádort.

1

8 A 17. század második felében a jobbágyság és a megyei nemesség is a központi hatalom adóalapjának csökkentésében volt érdekelt, ezért a portaszámok 1/3-a a két összeírás közötti fél évszázadban eltűnt.

1

9 Ehhez járult, hogy a megyék teherbíró képessége, azaz lakosságszáma és anyagi ereje jelentős változásokon ment keresztül részben a háborús károk, részben az országon belüli népmozgások következtében. Minthogy e folyamatok évtizedeken keresztül akadálytalanul fejtették ki hatásukat, ezért a megyék portaszáma már régen nem fejezte ki a valós teherbíró képességüket, ami a törökellenes felszabadító háború éveiben a nemesség körében az adó felosztásakor zúgolódáshoz vezetett.

2

0 Az áldatlan állapotok felszámolását célozta az 1696. évi országos összeírás. Az adatfelvétel azonban számos esetben pontatlan volt, ezért azt az adókivetésnél nem lehetett használni.

2

1 A törvényhatóságok portaszámának végleges rendezését az 1702. évi bécsi concursus rendjei hajtották végre.

2

2 A századforduló körüli évek elfeledett, ám jelentős adóügyi átalakulása a városokat érintette. A szabad királyi városok ugyanis a 17. század közepéig az országgyűlésen megajánlott, de a király által megszabott mértékű taksával járultak hozzá az ország hadiadójához.

2

3 A század utolsó éveiben azonban e települések mellé is — mindeddig ismeretlen szempontok szerint — portaszámokat rendeltek.

2

4 A városok ezt követően 1848-ig szintén portális keretek között adóztak. 1

6 EMBER, 1946. 109-110. Királyi nyílt parancsok 1671-től szabályozták A katonaságnak járó heti porció nagyságát. A visszaélések orvoslása az 1673-ban megalakuló Gubernium feladata lett volna. 1

7 MOL, A 34.1683. No. 193. 1

8 CIH CD, 1662: XI. tc. A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy a portaszámlálások eredményeiről nemcsak a nádort, hanem a Magyar Kamarát is tájékoztatták. Ld. BOROSY, 1983. 683. regeszta. 1

9 IVÁNYI, 1973-1974. 222. 2

0 IvÁNYl, 1991.151. 2

1 Uo. 161. 2

2 Uo. 190. 2

3 NAGY, 1995.44. 2

4 IVÁNYI, 1991.425. 35