Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Forrásközlések - MISKOLCZY AMBRUS: „Eggy két szó a magyar nyelvről, literaturáról, és annak közönségessé tételéről s elterjesztéséről a hazában" Dessewffy József (kétszer is) elutasított értekezése a magyar nyelvről (1808, 1816)

Miskolczy Ambrus: Desse

iujfy József (kétszer is) elutasított értekezése a magyar nyelvről (1808, 1816) get, mert ezt а nemzeti kevélység, akár milylyen országban is, nem hogy ellenzené, sőt inkább elő segélli. Könynyebben áldozták fel t: i: az egygyes emberek és nemzetségek azon országoknak dísze végett, a' melylyben laknak, a' magok kevélységét, mint az országok egygyik a' másikának, vagy akár milylyen más nemzetnek a' magokét. Meg kell azt is jegyezni, hogy ha egy részrül nehezebb is, egy egy külön külön országokbul álló monarkiát igazgatni, más részrül, több böltsesség kell hozzá, és egy országló szék, a' melyly ennek híjával nints, ebben, szint annyi, külső, 's belső erőt fejthet ki, mint a' legegyszerűbb monárkiában, ha tsak a' külön külön országokat, a' melylyekbül áll az egésznek mind anynyi anynyi egészes tagjait (membres integrantes) nézvén, minden tagot magában, külön külön ugyan, de tulajdon formájú egyszerűsége által tud erősíteni. Az olylyatén külön külön országokbul álló monárkia szintúgy egy roppant hármoniás egészszet álíthat elé, és külömböző tagjainak feszes egymáshoz tsatlása és hármoniája nem tsak hogy még jobban szolgál zálogúl a' belső tsendességnek, hanem a' külső zivatarokat is éppen ugy álhatja ki, mint a' legegyszerűebb birodalom. Elhalgatom, hogy a' roppant egyszerűs monarkiákban а sartz-igazgatás (despotizmus) mind könnyebben verhet gyökeret, mind pedig szükségesebb.} Az Ausztriai Literatúra Esztendőkeiknek (Annalen) kiadóji azt kérdezték а minapában, hogy mi lesz az emberiségből, ha minden maroknyi nép, minden csoportocska nemzetség а maga nyelvét országos nyelvvé fogja tenni akarni? De vallyon mellyik az а csoportocska nemzetség az Ausztriai Monarchiában, a' magyar e vagy a' német? Ha szorosan vesszük a' dolgot, az Ausztriaiak úgy csúsztak be mint idegenek а tót és Vendus eredetű nemzetségekhez. Ausztria maga а legkisebb részét teszi а Monarchiának. Noha az örökös tartományban sok századok olta mindent németesíteni igyekeznek is, mindazonáltal igazsággal azt állíthatjuk, hogy a' mostani Ausztriai Monarchiában а német eredetű lakosok száma а legkisebb. Mit tartozik az a'kérdésben forgó tárgyhoz, hogy Magyar-országot hajdan tótok lakták, és hogy а tót nyelv és nemzetség kiterjedtebb а magyarnál? De nálunk nincsen sem tót nyelv sem tót constitutio {se Sláv nemzet, se Sláv konstitutzió}; 's ha van az valahol, mint p: o: Lengyel-országban, igazság hogy ott а tót {Sláv} nyelv közönséges nyelvvé váljon. Szomszédjaink, kik nem а legszerencsésebbek mindenkor az ideák megkülömböztetésében, öszve szeretik zavarni а Nemzetségeket a' Nemzetekkel; e' két dolog pedig felette külömböző, a'Nemzetségekből válnak а Nemzetek.

5

3 Mi közünk nekünk ahhoz, kiknek eleink „vérével szerzett" szabad országos alkotmányunk vagyon; kik Magyar-országban tót, német, rácz nemzetségeket ismerünk,

M de nem tót, német, rácz nemzetet, hogy más valamelly nyelv kiterjedtebb mint a' miénk? Ha ez az okoskodás nyomna valamit, az következnék belőle, hogy a' franczia vagy 5

3 Az 1816. évi változatban: „Majd mindég öszsze zavarják a' nemzetségeket a' nemzetekkel, és valamint a valóságban, úgy az ideák országában is gyönyörködni látszanak az ilylyetén zavarodásokban. De minden história bizonyítja, hogy a' külön nemezetségek öszve-olvadásábul váltanak minden nagyobbatska nemzetek." 5

4 Az 1816. évi változatban: „se nem tót, német, rácz nemzetségeket ismerünk". 317