Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Forrásközlések - MISKOLCZY AMBRUS: „Eggy két szó a magyar nyelvről, literaturáról, és annak közönségessé tételéről s elterjesztéséről a hazában" Dessewffy József (kétszer is) elutasított értekezése a magyar nyelvről (1808, 1816)

Források mert tudni kell, hogy a' magyar nemzet azok közzűl való, kik minél hevesebbek magok, velek hevességgel annál kevesebbet lehet érni. Ezzel egyedül úntatva kell bánni 's lassan fojtogatni tüzét; mint más részről azt látjuk, hogy valami nevezetest valaha tett és tenni fog, az néki soha nem tölt 's soha nem is fog sok idejébe kerülni. Menjünk tehát a' dolog gyökerére, 's kivált a' mostani időkben merjük azt a' kérdést tenni a' Kormányszéknek 's a' részre-nem hajló okosoknak a' hazában, ha árt e a' nemzetesedés? 's egyenlők lévén egyebek, eggy jó kormány és igazgatás alatt melly nemzet erősebb és díszesebb? mellyike fejthet ki több erőt 's hatalmat? mellyíkének lehet, kivált a' mostani időkben, nagyobb reménye a' megmaradáshoz? az okos és igazságos Kormányszék melyiket használhatja jobban a' köz haszon elérésére? a' korcs nemzetet e, vagy azt, melly már eggyé-forradott? Vegyünk eggy régi pusztát, melly most mindenfelől veszélyben forog; és a' hol hajdan csak juh legelt, de idővel eggy szilaj lóménes beléje ronta 's az ott legelő, most meghódított juhokkal öszveegyveledett; 's időjártával holmi phlegmaticus szarvas-marha is, hogy a' lovak szilajsága az ő gravitásokról példát 's tanúságot végyen, közzéjek csúszott: most, midőn már az új clima, a' juhok és szarvas marhák' társasága 's holmi környülállások és történetek a' szilaj lovakat délczeg büszke paripákká változtatták, most, e' veszedelmes időkben, azt kell e óhajtani, hogy a' juhok' és tehenek' nyájai szaporodjanak 's a' lovak száma fogyjon, vagy inkább azt, hogy bár a' gyapjas 's szarvas állatokat is vitéz lovakká lehetne elváltoztatni? Míg a' nálamnál okosabbak e' kérdésekre megfelelnek, 's a' gazdagabbak a' megfelelőt megjutalmazzák, én addig a' magyar nemzet nevében tót és német {a kormányhoz közelébb álló} hazámfiainak a' következőket kötném szíveikre. Meglehet hogy az előbbi időkben hasznos volt azon eggy országban a' nemzetbeli zavarodás, 's hogy különösen az szelídítette 's pallérozta Magyarországot, 's kormányzását könnyítette: de most, midőn a' világosodás öregbedett 's jól elterjedett, most, midőn a'külső és belső környülállások az egész Monarchiára nézve megváltoztanak; most, midőn nem annyira а könnyű mint sikeres és erőt-nevelő kormányzáson kell igyekezni, most, minekutána a' nagy példák a' nemzeti egyenlőségnek nagy csudájit mind szülték mind felfedezték, most talán azt kívánja az okos politica, hogy mivel külön országokat mellyek eggy főtől kormányoztatnak és egymástól minden tekintetben külömböznek, sértés nélkül eggybe forrasztani nem lehet, törekedjünk legalább minden országban а nemzeti egyenlőségre, melly az országos kevélységet neveli 's meg nem sérti. {Több külön külön országokat egy kaptára vonni, vagy verni, és az által azokba egygyütt véve, béhozni az egyszerűséget, (uniformité) ha-nem is kívánna századokat, legalább erőszakot kíván; és így, ha a' köz erő

1 nevelése а tzélylya ezen igyekezetnek, az első esetben а tzély nagyon tova időre halasztódik, a' másikban pedig (mert а külön külön országok kevélységét fellázasztja, és ellenkezést, meg gyűlölséget szül) el nem érődik, — de könynyebb a' külön külön vett ugyan azon egy monárkiát alkotó országokban béhozni az egyszerűsé316