Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Forrásközlések - MISKOLCZY AMBRUS: „Eggy két szó a magyar nyelvről, literaturáról, és annak közönségessé tételéről s elterjesztéséről a hazában" Dessewffy József (kétszer is) elutasított értekezése a magyar nyelvről (1808, 1816)

Források egész tízenegygyig Szabolcs Vármegyébe

1 O-Fejértón laktunk, tsak a

1 Teleknek egy-nehány Holnapjait töltöttük Kassán. Tizenegy esztendős koromba

1 Kolozsvárra küldöttek, a' hol három esztendőt tölték, osztán Pestre jöttem. Hazám Nyelve

1 nem vólt első Nyelvem. Későbbi útazásaim ugyan félbe szakasztották a

1 magyar szóllás-gyakorlását, de én akkor is, a

1 hol és a

1 mikor lehetett, és a' mint kitelt tőllem, Magyarúl beszéltem és olvastam. Már régen tudtam Magyarúl, minekelőtte Frantziáúl kezdettem volna beszélleni. Tízen-két esztendős koromba' még egy szót sem tudtam Németül. Meg-van még most is valahol magyar Fordításom Ciceróból de Senectute. Ezt Tízen-négy esztendős koromba' készítettem, Koppi vezérlése alatt. Annyi igaz, hogy vannak olly napjaim, a' midőn nem tudok follyvást és hibátlan beszélleni semmi Nyelven is, máskor pedig pereg a' Nyelvem. Róllunk, ha nem hibázom, ezt az ítéletet fogják tenni: Dessewffy talán leg-többet olvasott Frantziáúl és Deákúl, valamint Kazinczy Németül. — Kazinczy szebb, fellengebb 's kellemetesebb író, de Desewffy azért nints tűz és hathatóság nélkül és bizonyosan populárisabb. Kazintziban több Mesterség, több báj, Dessewffiben több természetiség van. Dessewffiből válhatott vólna kigyalúlt író, Kazintzy az. Dessewffy mint író nem jöhet parallelába Kazintzival, mert ő keveset vagy semmit sem bocsájtott Nyomtatás alá életében; azonban az ő Stylusa, bár millyen gyalúlatlan és mértéktelen, még-is inkább a' jó Társaságbeli Köz-beszéd Stylussa, mint Kazintzié, melly keresettebb és mesterségesebb, sőtt ollykor tarkább-is. A

1 leg-társaságtalanabb Nemzet Nyelvének némelly híres írói valának Kazinczy vezetői. Dessewffy senkit sem vett magának különösen példáúl. Mint hibái, mint tökéljei ennen valók, és a' Frantzia könnyűség tsak azért tetszik meg rajta, mert az természetében van, és mivel egyátallyában sokat olvasott Frantziáúl. Nem tagadom, hogy a

1 Német Nyelv Géniussa nem hasonlóbb a' Magyaréhoz, de egyátallyában a' Magyar Nemzetéé bizonyosan rokonabb a' Frantziáéval. Ennyit magunk magunkról; bízzuk a' többit a' Közönségre' az az a' Publicumra és a' Jövendőre."

2

8 Talán ez a Dessewffy munka nem is készült el, mert a nyelv géniuszának fogalmát nem igazán sikerült tisztázniuk. A párbeszédet az alábbiakban idézzük, mert az Egy-két szó egyik alapfogalmáról szól. Kazinczy: „Mi а Nyelv' Géniusa, 's а Magyar Nyelv' Géniusa — azt bajos meghatározni. Nekem az ollyannak tetszik, mint ha а Képfaragótól azt kívánnánk, hogy adjon réfet, melly mutassa-meg, hogy az emberi test' Musculaturájit mint kell faragni. A' törvény nem annyira azt tanítja, mint kell csinálni, mint azt inkább hogy mit nem kell. És még így is, bár bizonyos törvényekre akadhatunk, végre azt látjuk, hogy a' mi általjában nem jó, eggyes esetekben jó. Philosophusi fő kell, а mint írod, tanúlás, a' minden Literatürával dicsekedhető régibb és újabb nemzetek nagy Irójik körűi mívelt ízlés, és eggy bizonyos Aesthetikai érzelem, 's az a' bajunk, hogy а mi férjfiaink, kik magokat nálunk a' Nyelv' dolgában hallatják, ezekkel nagy mértékben nem bírnak, sőt ide számlálván maga28 KFL, XIV. 10-11. 306