Levéltári Közlemények, 80. (2009)
Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Forrásközlések - REISZ T. CSABA: Lipszky János jelentése a magyar nemesi felkelésnél történtekről, 1809
Reisz Т. Csaba: Lipszky János jelentése a magyar nemesi felkelésnél történtekről, 1809 Hogy az uralkodó valóban tudott-e Kisfaludy tevékenységéről, szerepéről a történet elkészítésében, arra nincsen adatom. Fennáll azonban a lehetőség, hogy Kisfaludy Sándor munkáját a nádor — akit a szerző rendkívüli módon tisztelt és nagyra tartott — az uralkodó által neki adott feladat teljesítéseképpen saját neve alatt nyújtotta be, a szerzőt pedig gr. Beckers útján arról tájékoztatta, hogy maga az uralkodó is tud a költő igyekezetéről. Az is elgondolkodtató, hogy Kisfaludyt folyton sürgették a kézirat elkészítésével, és kérték, hogy ne vesztegesse az időt jegyzetek és tisztázat készítésével, hanem mielőbb nyújtsa be művét. Amikor a harmadik periódus szövegét is benyújtotta, jelezte, hogy szeretné elkészíteni a nemesi felkelés magyar történetét is, és arra kérte a nádort — hiába —, hogy a négy füzetet adják kölcsön neki, hogy arról másolatot készíthessen későbbi hasznosítás céljából. 4 0 Összevetve Gálos Rezső szövegközlését a MOL-ban található eredeti kézirattal, valamint a HL-ban őrzött, József nádor neve alatt nyilvántarott hadi történettel, megállapítható, hogy Gálos valóban a MOL anyagát kutatta és csak azokat az iratokat, amelyeket R. Kiss Istvánnak megküldtek (nyilván azokat a jelzeteket kérte ki) 4 1 Ez abból is látszik, hogy könyvében közreadta József nádor felterjesztő leveleit (fogalmazványból), de nem használta a 2. részt felterjesztő levél tisztázatát. 4 2 Gálos a MOL-ban őrzött, Kisfaludy-autográf kéziratokat adta közre úgy, hogy []-ben megadta azon kihúzott részeket is, amelyeket a nádor tett a kéziratban, lábjegyzetben pedig a nádor által betoldott részeket közölte — haben dieselbe bereits verlangt, daher ist es nothwendig, daß Sie unverzüglich ein Compendium in der deutschen Sprache für S e Majestät bearbeiten." A levelet részben közölte GÁLOS, 1931. 604. 4 0 GÁLOS, 1931. 257-258. Kisfaludy Sándor utódai 1877-ben jelentős mennyiségű kéziratot adtak át a Magyar Tudományos Akadémiának, jórészt a költő irathagyatékát. A dokumentumokat — esetenként tartalmukra tekintet nélkül — kb. azonos méretű kötetekbe kötötték az 1950-es években, ma az MTAK Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményében őrzik (K 769-772.). Itt megtalálható Kisfaludy igaz történetének piszkozati (?) változata, amely a nádorhoz benyújtott tisztázatnál is több szöveget tartalmaz (több rész ceruzával áthúzott és melléírták, hogy „kihagy.". Ugyancsak megtalálható itt gr. Beckers utasítása Kisfaludy Sándor szárnysegédi feladatairól (1809. május 28.) és első feljegyzése a hadi eseményekről (nyilván Kisfaludy lemásolta), a szakirodalom által elveszettnek mondott Napkönyv, számos korabeli akta kivonata magyar vagy német nyelven. Ez a gyűjtemény Kisfaludy munkájának és a nemesi felkelésnek is elsőrangú forrása lehetne, feltárását azonban ez ideig nem végezték el, erre majd a fent hivatkozott tanulmányomban térek vissza. Szinte bizonyos, hogy Jókai Mór 1876-ban ezt az anyagot dolgozta fel a Névtelen várhoz-, a későbbi kutatók (R. Kiss, Gálos) azonban ezt a gyűjteményt — vélhetően — nem ismerték vagy használták fel. 4 1 Gálos Rezső 1930. február 10-én iratkozott be az Országos Levéltárba, már aznap kért is ki iratokat, vélhetően mindent; következő alkalommal novemberben kért ki levéltári anyagot. MOL, Y 15 Kutatók jegyzéke, 1925. nov. 5.-(45.). 610. sz. „Dr. Gálos Rezső egyetemi magántanár, Győr, Bisinger sétány 32. Tárgy: Kisfaludy Sándor insurrectionalis emlékiratára". MOL, Y 15 Központi Kutató Szolgálat, Kutatónapló (Kutatók iratigénylésének iktatókönyve, 1928. VI. 27.-1933. IV. 3.). 165. sz. alatt február 10-én dr. Gálos Rezső a Régi Országos Levéltár osztályától igényelt iratanyagot, majd 1224. sz. alatt október 21-én ugyanoda új iratkérelmet nyújtott be, amit 1931. január 14én adott vissza. Az adatok kikeresését Bertók Lajos kollégámnak köszönöm. 4 2 MOL, N 25 1810. Fase. 9. rot. 34. Nr. 3037. Ezen is van saját kezű feljegyzése az uralkodónak, tehát R. Kiss sem kapta volna meg (de nem szerepelt az emiatt ki nem adott iratok között, vö. MOL, Y 1 1-62/1909.). 265