Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Közlemények - SOÓS ISTVÁN: Választások Magyarországon. Kísérletek a vármegyei tisztújítások „megreformálására" (1810-1821)

Soós Isti'án: Választások Magyarországon. Kísérletek a vármegyei tisztújítások „megreformálására" Továbbra is mereven ragaszkodtak a hatályban lévő tisztújítási törvénycikkekhez.

2^ I. Ferenc a rendek 1827. április 5-én hozzá intézett 21. számú felterjesztésére adott leiratában kifejtette, hogy az 1723:58. törvénycikkben előírtak nem zárják ki a tisztújításokon a szavazatok összegyűjtésével történő választást. Sőt a törvény értelmében kifejezetten azokat az előírásokat kell követni, amelyekben rögzült a törvény és a szokás szelleme. A király egyúttal ígéretet tett arra, hogy a felterjesztett sérelem tárgyában majd intézkedéseket foganatosít és ezekről egy határozatban értesíti a rendeket.

24

5 Az uralkodó a restaurációs sérelem tárgyában 1827. július 31-én kibocsátott leiratában ugyan egyetértett a rendekkel abban, hogy a vármegyei építőszékeket mindaddig, amíg a választások módját törvényileg nem tudják meghatározni, a közfelkiáltással történő tisztújítási szavazás gyakorlatát vagy szokását kötelező követni. Mindazonáltal ismételten hangsúlyozta, hogy az 1723:58. törvénycikk szem előtt tartásával a szavazatok összegyűjtését el kell végezni. Ugyanis a szavazatoktól függnek a megválasztandó személyek, akik ezen jussukkal törvényesen élnek. A közfelkiáltásból - amint az a gyakorlat is bizonyította - nem lehet kétséget kizáróan a szavazatok többségét megállapítani. A király ugyanakkor annak a reményének adott hangot, hogy a tisztépítő székeket kellő mérséklettel és nyugalommal fogják majd lefolytatni, s minden tekintetben megtartják a hely szentségét és az esemény méltóságát. Végül utasította a főispánokat és főispáni helytartókat arra, hogy a restaurációk törvényes határidejét tartsák be és időben írják ki a tisztújításokat.

24

6 Az uralkodó ezzel a leiratával lényegében kiegyezett a rendekkel, mivel mindamellett, hogy fenntartotta a személyenkénti szavazással történő tisztújítást és a rend s fegyelem megtartására intett, mintegy a közfelkiáltással votizálás létjogosultságát is elfogadta. A rendek által felterjesztett sérelem ezzel orvoslást nyert, különösen azután, hogy a király néhány hónappal később, a helytartótanács útján 1827. szeptember 11-én kiadott új restaurációs rendeletében, részben megismételve a július 31-i leiratban foglaltakat, megerősítette: addig, amíg a kiküldött bizottsági munkálat eredményeként a vármegyei tisztújítás módjáról, azaz a restaurációs törvény módosításáról a vármegyékkel együttműködve nem születik döntés, az 1723:58. törvénycikk szellemében kell eljárni. Tehát, ha a közfelkiáltásból „világosan a többség ki nem tetszene", össze kell számolni a szavazatokat. Ezzel a király, amellett, hogy fenntartotta a személyenkénti voksolást, egyúttal visszaállította a nemesség ősi választási szokását. Azaz engedélyezte, hogy a rendek a tisztújításokat conclamatióval, illetve acclamatióval is 24

4 A tisztújítási rendelettel kapcsolatos országgyűlési viták taglalásától terjedelmi okok miatt el kell tekintenünk. Itt csupán a vitákat lezáró uralkodói leiratokat, illetve határozatokat ismertetjük. 24

5 MOL, N 671. es. Lad. XX. No. 16. Fase. A. 1827. No. 6888. (Bécs, 1827. május 28.). 24

6 MOL, N 67 1. es. Lad. XX. No. 16. Fase. A. 1827. No. 9811. 149