Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Közlemények - SOÓS ISTVÁN: Választások Magyarországon. Kísérletek a vármegyei tisztújítások „megreformálására" (1810-1821)

Közlemények mogy) választási statútumainak kitételeit, és rendeletekkel kívánták szabályozni a kérdést. Úgy tűnt tehát, hogy az udvarnak a vármegyei tisztújítások, illetve lebonyo­lításuk „megreformálására" tett kísérlete sikerrel járt. Ez azonban csak a látszat volt. Az udvar és a hatóságok ugyanis nem tudták a rendek többségét meg­győzni a votizációs rendeletek kétségtelen jogosságáról és gyakorlati alkalmazá­sának előnyeiről. Sőt a rendek a következő országgyűlés összehívásáig — amel­lett, hogy a rendeletekben foglaltaknak megfelelően jártak el — szinte kivétel nélkül keményen kitartottak amellett a véleményük mellett, hogy a kormányzat a votizációs rendeletet és megújítását törvénytelen úton, azaz diétái vita és hoz­zájárulás nélkül rendelte el. Az új választási rend nem csökkentette a főispáni hatáskör befolyásoló szerepét sem a tisztviselők jelölésében és megválasztásá­ban. A vármegyék választási statútumaikban pedig nem tisztázták egyértelmű­en a választásra jogosultság kérdését, ti. azt, hogy ki vehetnek részt a votizációban, nem is beszélve a rendszertelenül összehívott restaurációkról vagy a vármegyei tisztikarnak votizációk nélküli „megújításáéról stb. Kitekintés. Az udvar és a rendek kompromisszuma a tisztújítások lebonyolításáról Nem véletlen tehát, hogy a rendek a tizenhárom év után ismét összehívott dié­tán a tisztújítás kérdését az elsők között vétették fel a rendi sérelmek közé. így pl. Zemplén vármegye, amelynek rendjei utasították követeiket, hogy a helytar­tótanács és a magyar kancellária „törvényekbe ütköző" rendeleteit, köztük a „tisztválasztás módjáról", mint sérelmeket orvosoltassák. 24 1 Zala szintén beiktat­ta a követeinek adott utasításokba, hogy ezt a nemesi szabadságon esett sérelmet mindenképpen orvosoltatni kell. Azaz a követek hatékonyan munkálkodjanak annak érdekében, hogy az 1819-ben életbe léptetett restaurációs rendelet hatá­lyon kívül helyezzék. 24 2 Komárom rendjei is hasonló tartalmú utasítással látták el követekeiket. 24 3 A diétán restaurációval kapcsolatos kérdések megtárgyalását a közügyek tárgy­körébe sorolt sérelmek (gravamina in objectis politico-publicis) között tűzték napi­rendre. A rendek a tisztújítással kapcsolatos legkülönbözőbb kérdések — úgy­mint elsősorban az 1819. és 1821. évi restaurációs rendeletek, a személyenkénti szavazás és annak lebonyolítása, a főispáni jogkör kiterjesztése illetve korlátozá­sa stb. — hosszas megvitatása után sem tudtak olyan határozatot hozni, mely­nek alapján egy új, minden igényt kielégítő tisztújítási törvény született volna. 24 1 BODNÁR, 1940.6. (8. pont.) 24 2 A vármegye erről szóló határozatát idézi: DEGRÉ, 1973/b. 125. 24 3 Komárom vm. 521. 148

Next

/
Thumbnails
Contents