Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Közlemények - SOÓS ISTVÁN: Választások Magyarországon. Kísérletek a vármegyei tisztújítások „megreformálására" (1810-1821)

Közlemények tott, és meg nem határoztathatik". Tehát ha a választási módot meg akarják változtatni, az kizárólag az országgyűlésre tartozik és törvénnyel kell dönteni róla. A rendek utaltak arra is, hogy a kérdést már az 1811-1812. évi diétán megtárgyalták. Akkor azonban a felső tábla ellenkezése miatt arról törvényt alkotni nem tudtak, és ekképpen ,,a' régi ősi Törvényes szokás is maga erejében meghagyattatott". Mivel pedig a nemesség ősi előjoga sérelmet nem szenvedhet, a „törvényes jussokat, és szabadságokat" a rendek maguknak mind a jelenre, mind a jövőre nézve egyértelműen fenntartani akarják. A fentiekhez ragaszkodva mégis elfogadták a rendeletet, mivel az ,,a' Haza írott Törvényeivel nyílván ellenkezni nem látszatik". A rendelet elfogadását és gyakorlati alkalmazását azonban ahhoz a feltételhez kötötték, hogy az udvar és a hatóságok soha nem sérthetik meg a nemesség régi ősi törvényes szokásait. A tiszti választás módját pedig a következő országgyűlésen, ,,a' hová az tartozik", törvényben határozzák majd meg. A vármegye egyúttal kijelentette, hogy a soron következő restaurációt a rendelet előírásainak szellemében fogja lebonyolítani. Ugyanakkor a közgyűlés megállapodott abban, hogy egyrészt a jegyzőkönyvben rögzítik a karok és rendek jussait és szabadságait, másrészt pedig a tárgyban felirattal fordulnak az uralkodóhoz.

15

9 A zalaiakhoz hasonlóan ugyan Nógrád vármegye rendjei is tudomásul vették az új voksolási módot előíró és a tiszti választásokat megelőző kötelező érvényű nemesi catastrum elkészítéséről szóló rendeletet, mindazonáltal még a rendelet közzétételének napján a közgyűlésen határozatot fogadtak el, melyben kimondták: a rendelet több ponton is ellentétes ,,a' választásban eddig gyakorlott Nemesi Szabadságokkal". Egyúttal kijelentették, hogy a rendeletben foglaltak — már csak nagy jelentőségüknél fogva is — kizárólag az országgyűlésre tartoznak. Hogy az ezekkel kapcsolatos észrevételeinek és sérelmeiknek hangot is adjanak, a másodalispán vezetése alatt egy hattagú bizottságot neveztek ki.

16

0 A bizottság még aznap elkészítette a vármegye nézeteit és sérelmeit taglaló, a királyhoz felterjesztendő iratát. Ebben már a közgyűlésen előzetesen kifejtett álláspontot mintegy megismételve kinyilvánították: ugyan elfogadják a királyi rendeletet, de annak tartalmával teljességében nem érthetnek egyet. Mégpedig elsősorban azért, mert az a rendeknek évszázadokon át gyakorolt jogaival és szokásaival nem egyeztethető össze. A rendek egyszersmind nyomatékosan hangsúlyozni kívánták: a nemzet, azaz a nemesség már hosszú évszázadok óta él azzal a jussával, hogy szabadon választhatja meg saját tisztikarát és az építő15

9 Részes Ki-írás. Tekintetes Nemes Zala Vármegyének 1819-ik Esztendőben Május Hónapnak 17-én Zala Egerszeg Mező Városba folyvást tartatott Közönséges Gyülekezete jegyző Könyvéből. MOL, A 39 1819. No. 8556. Vö. erről még: ÜEGRÉ, 1973/a. 125-126.; ÜEGRÉ, 1974. 45-46.; MOLNÁR, 1989. 18., 27. (7. sz. jegyz.); MOLNÁR, 2001. 64. - A feliratot a vármegye még a közgyűlés első napján megfogalmazta és megküldte a királynak. Ebben a rendek szinte szórói-szóra ismét összefoglalták a közgyűlési határozatban foglaltakat, csupán azt a kiegészítést tették, hogy az 1819. július 5-re kiírt tisztújításon követni fogják a rendelet előírásait. Ld. ezt: MOL, A 39 1819. No. 6368. (Zalaegerszeg, 1819. május 17.) A feliratról ld. még: MOLNÁR, 1989.18.; MOLNÁR, 2001. 65. 160 Nógrád vm. IV. A. 1.1819. április 19. 566. sz.; MOL, Mikrofilmtár. 8716. sz. film. 122