Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - BERTÉNYI IVÁN: I. Mátyás király címerváltozatai 77

Közlemények kék mezőben három arany koronás leopárdfej. 62 Ha hitelt adhatunk az ábrázo­lásnak, azt mondhatjuk, hogy a 17. század elejére — miként az azt követő idő­szakban is — a kék mezőben látható három arany koronát már Halics címeré­nek, míg a kardot markoló kart Boszniáénak tartották. De mióta? Egy a „szarmaták" országáról (azaz Lengyelországról és a környező terüle­tekről) 1581-ben készült leírás a lengyel tartományok sorában vörös mezőben kiterjesztett szárnyú, fején koronát viselő csókának írja le Halics címerét, de más koronát nem említ. 63 A 17. század közepének leírása szerint Halics címere koro­nás csóka vagy császárfajd volt, most pedig három koronát használ. 64 Ugyan­azon munka Bosznia címerét már kardot tartó páncélos jobbkarként írja le. 65 Azt, hogy a 17. században már Halics jelképe volt a három korona, megerősíti az előbb említett, 1608-ra datált képfelirat ábrája, s a később lengyel királyokká választott Vladislaus Sigismundus 1619. évi, Alexander Carolus 1633. évi és Johannes Kazimir 1637. évi pecsétjeinek 3+3 koronát ábrázoló pecsétje: e három „Princeps Polonae et Sveciae" címet feltüntető pecsét sem ábrázol csókát. 66 Ezek után igencsak nehéz állást foglalni, mit szimbolizálhatott a forrásokban fel-feltűnő egy, két sőt három korona. Boszniára utaló régi jelentése — ha volt ilyen — kezd megszűnni, hogy helyet adjon a kardot (szablyát) tartó karnak. Galíciára vonatkozó jelentése csak későbbre datálható, de a tartomány (terület) régebbi címerének mondott csóka, amely a 20. századig szerepelni fog Halics címerében, 1621-ben nem jelenik meg a tartomány pajzsán. E sorok írója húsz évvel ezelőtt a címerváltozatokról írva boldogult mesteréhez csatlakozva inkább Kumorovitz és az őt követő Csapodi Csaba véleményét fogadta el Mályuszéval szemben, de a bizonytalanságot több helyen jelezve. 67 Most egy fokkal kevésbé biztos, hogy akár Galicia, akár Bosznia címere volt az egy, két, három korona a 15. század második felében. Azóta sikerült olyan pecsétábrázolásokat találni, amelyek címerekhez kapcsolódva valószínűsíteni engedték, hogy a Báthory­család különböző korábbi címerpajzsain látható ékek (oldalékek) hogyan kezde­nek a 15-16. század fordulóján Báthory Miklós váci püspök címerében farkasfo­gakká alakulni, vagyis az addigi heroldalakok címerképként szerepelnek a ké­sőbbi Báthory-címereken. 68 Általánosabban fogalmazva: a 20-21. század 62 Ltsz.: 1831. A forrást közlője a magyar nagycímer egy korai rajzának tartja, amit a koronát övező DEUS CUSTODIAT TE AB OMNI MALO körirat is alátámaszt. KUMOROVITZ, 1955.141. A kép to­vábbi példányai is ismertek. MlKÓ, 200. 426. 63 „Halicsense verő vexillum Monedulam coronatam cum expensis alis in compó rubeo pro stemmate gestat hoc ut vides." GRAGNINI, 1581. 40. Hivatkozik rá: VÁRALLJAI CSOCSÁNY, 2005/a. 81. 64 „Halicia pro insigniis quandam habuit monedulam coronatam aut attagenam, nunc verő trés corones usurpat". De monarchia, 1609. 148. Hivatkozik rá (1656-os évszámmal): VÁRALLJAI CSOCSÁNY, 2005/a. 80. 65 „Bosna vei Bosnia [...] utitur pro insiguiis armato cubito aut ferrata dextra gladium vibrante. De monarchia, 2005.146. « GUMOWSKI, 1966.176. Tafel XII. 67 BERTÉNYI, 1988. 38. A kétség jelezve ugyanott: 23., 24., 26., 27. 68 BERTÉNYI, 2007. 55-63. 88

Next

/
Thumbnails
Contents