Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - BERTÉNYI IVÁN: I. Mátyás király címerváltozatai 77

Bertényi Iván: l. Mátyás király címerváltozatai heraldikusaiként nem kerültünk-e túlságosan a tudományunk 17-19. században élő művelőinek a hatása alá, nem nézünk-e túlságosan teoretikus szemmel a címerképekre, heroldalakokra, sisakdíszekre és más pajzson kívül szereplő korábbi heraldikai alkotóelemekre, pl. a rangjelölő jelképekre. Mátyásnak teoretikus szempontból nagyon érdekes 1484-1485-re datált címere maradt fenn a visegrádi Herkules-kút oldalán (26. ábra).

69 A címer ábrája az 1480-as évek négyeit pajzsú, szívpajzsán a családi címer hollóját viselő gyűrűspecsétjére emlékeztet, a pajzs első és negyedik negyede hétszer vágott, második és harmadik negyedében a cseh oroszlánnal. Itt azonban a pecséteken, pénzeken és Corvinákon szereplő ábrázolásoktól eltérően a címer pajzsfőjében nyitott korona is látható. A hagyományos felfogást követve itt is Halics vagy Bosznia koronájára kellene gondolnunk, ami ezúttal egy (az eddigiekhez viszonyítva) új osztásba került. De felmerül a kérdés: nem lehet egyszerűen királyi jelkép a korona? Demeter esztergomi érsek, bíboros (1378-1387) legátusi pecsétjén balra fordult, kezében a kardinális méltóságjelvényét, a bíborosi kalapot tartó térdelő angyalt látunk, Demeter pontifikális pecsétje mezejének az alján a főpap térdelve, imádkozó alakja mellett jobbról-balról ugyanazt a címerábrát, de itt mindkét pajzs angyalai jobbra fordulnak (27. ábra).

70 Buda 1292. évi kettős pecsétjének előlapja hétszer vágott címerpajzsot ábrázol, sisak nélkül alkalmazott sisakdíszként a pajzs felső szegélyén két szőlőhajtással és három szőlőfürttel. A hátlap — címerpajzs nélkül — háromtornyos, kapus városfalrészletet mutat (28. ábra). Buda (egyoldalú) kisebb titkos pecsétjébe (a 13. század végén) nem került be az 1292. évi szőlős sisakdísz, helyette a nagypecsét hátlapjának városfalrészletét egyszerűsített formában jelképező két szélső tornyot helyezték a hétszer vágott mezejű pajzs fölé (29. ábra). A középkor végén kőbe vésett budai kőcímer már nem alkalmaz sisakdíszt, a hasított pajzs felső mezejébe helyezi a két tornyot, a hasított alsó mező fölé (30. ábra).

71 Fel kell vetnünk annak a lehetőségét, hogy a Mátyás alatt vitatott jelentésű korona esetleg nem általános királyi jelképként került-e Mátyás különböző címerábráira. Persze e feltételezésnek ellentmond, hogy Mátyás csaknem valamennyi címerábrát konkrét uralma alá került országhoz, tudományhoz tudjuk kötni. Miért szerepeltethetett Mátyás király konkrét országra utalás nélkül királyi hatalmi jelvényt önálló címerpajzsban? Talán azért, mert nem származott királyi családból ...? De miért egy-kettő-három koronát? A pápák camelaucumra vagy phrygiumra helyezett egy koronás fejéke már az ezredforduló előtt kialakult, de a második koronát csak VIII. Bonifác (1294-1303), a harmadik koronát csak XI. Benedek (1303-1304) vagy V. Kelemen (1305-1314) uralkodása idején illesztették 69 Matthias Corvinus, 1982. Abb. 10. Vö.: ugyanott 384-385. *> BODOR, 1984. XXVII. tábla. 19 és 20. ábra. 71 BERTÉNYI, 2003. 86. 81. ábra, 87. 82. és 83. ábra. Buda város középkori pecséthasználatának feltárását Kubinyi Andrásnak köszönhetjük: KUBINYI, 1961.110. 1-2. kép, 128-129. 22. kép. Három lombú korona látható a sáv ózott mezejű pajzs pajzsfőjében 1444-ben. POHL, 1982. 94. tabella. No. 184. 89