Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - BERTÉNYI IVÁN: I. Mátyás király címerváltozatai 77

Közlemények A koronázást követő időszakra datált kettős aranypecsét érdekessége, hogy teljességgel elmellőzi a Hunyadi családra utaló címerképeket, sőt Dalmácia leopárdfejeit is. Előlapján (a királyi trónon ülő alakjának a lábánál) a — hármashalom nélküli — kettőskeresztes doborpajzs, a pecsét hátlapján hétszer vágott doborpajzs látható (10. ábra).

25 A kettőskeresztes címer fölött nem szerepel korona: feltehetően azért, mert azt az uralkodói jelvényekkel — jogarral, országalmával — ábrázolt királyalak a fején viseli, a hátlap sávozott pajzsa fölött azonban a pajzsszéllel megközelítőleg párhuzamosan ívelt pántú, 5 lombos, nyílt korona látható. A sávozott mezőt szívpajzsra helyezett családi hollóval kombinálta az 14681470 körül használt kisebb pecsét, a pajzs mellett M és r (=Mathias rex) siglákkal (11. ábra).

26 Ebben a formában a kódexfestők nem kedvelték, de mindkét elemét, a sávozatot és a hollót is (amint még szó lesz róla) önálló pajzsokra helyezve és további címerkombinációkban együttesen is gyakran használták. Még egyszerűbb címert, csupán a nyílt, 5 lombú korona alatt a hétszer vágott pajzsmezőt ábrázolta a király uralma második felében használt ovális alakú gyűrűs pecsétje (12. ábra).

27 Érdekes, hogy az imént bemutatott egyszerűbb, csupán Magyarországra utaló változatokat nem szívesen helyezték a főhelyre a díszesebb, bonyolultabb címerkompozíciókat inkább kedvelő címerfestők. így e változatok inkább más — ugyancsak önállóan felfestett — tartományi címerek társaságában lapszéli díszítő elemekként fordulnak elő, és nem possessort jelölő funkcióban. Ilyen megoldást láthatunk pl. a Domitius Calderinus-kódex 2. fóliójának a hátoldalán, ahol a lapalji, 1. titkospecsét ábrázolásával egyező, de vörös helyett ezüst oroszlánt mutató címer mellett a lapszél díszítéseiben a (galíciai, boszniai vagy uralomra utaló) kétkoronás pajzsot, az ezüsttel és vörössel hétszer vágott címert és az arany mezőben fekete sast ábrázoló (sziléziai) címert egyaránt ott láthatjuk (13. ábra).

28 Hasonló egy Firenzében őrzött Biblia 2. folioja hátlapjának a díszítése. Itt a lapalji nagy possessorcímer helye üres, a lapszélen a három koronás (Galícia? Bosznia? Uralmi jelkép?), a vörös mezőben zöld hármashalom középsőjén ezüst kettőskeresztes, a kék mezőben lebegő három koronás arany leopárdfejes, valamint a magyar sávozatos címerek mind külön-külön fordulnak elő (14. ábra).

29 A Vatikánban őrzött Breviárium 279. fóliójának az előlapján a possessor címer két oldalán a vörös mezőben álló ezüst kettőskereszt és a vörös mezőben az ezüst osztrák pólya foglal helyet (15. ábra).

30 De külön díszítő funkciójú pajzsokon 25 KUMOROVITZ, 1932. 8. 4 és 5. ábra. Az előlap körirata: DOMINUS DEUS ADIUTOR MEUS, a hátlapé: MATHIE D.G. REGIS HUNGARIE ETC. Modern kiadása: ÉRSZEGI-SÖLCH, 2001. 72-73. 36-37. sz. 26 KUMOROVITZ, 1932.12. ll.ábra. Világosabb ábrája: BALOGH, 1966. II. köt. 304. 439. ábra. 27 KUMOROVITZ, 1932. 9. 7. ábra. Jobb minőségű ábrája: BALOGH, 1966. II. köt. 304. 439. ábra. 28 CSAPODI-CSAPODINÉ GÁRDONYI, 1967. XVIII. (62.). 29 Uo. XIV. (58.). 30 Uo. LXXVI. (120.). Pénzen önállóan alkalmazott sávozott és kettőskeresztes pajzs. HUSZÁR, 1979. 110-lll.p. 699. sz.; SOÓS, 1998. 92. A főhelyen látható possessorcímer négyeit pajzsa 4. negyedé82