Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - BERTÉNYI IVÁN: I. Mátyás király címerváltozatai 77

Bertényi Iván: 1. Mátyás király címerváltozatai szerepel a sávozat és a kettőskereszt (Bécs és Ausztria címerének társaságában) a Milánóban őrzött Porphyrio Pomponius-kódex 2. fóliójának az előlapján is (16. ábra).

31 Igen érdekes a Wolfenbüttelben őrzött Synesius Platonicus-codex 1, fóliójának a hátlapja, ahol felül a fehérrel és vörössel kilencszer vágott mezejű koronás pajzs, a lapszél díszítéseiben a vörös rutapajzsban lebegő fehér kettőskereszt, a lapaljon nyílt arany koronától fedett kék pajzsban a családi címer ágon ülő, arany gyűrűt tartó fekete hollója látható, mögötte arany-fekete félholddal (17. ábra).

32 Ritka jelképhasználat, hogy a possessorcímerként csak a Hunyadi-család legkorábbi címerképét, a hollót ábrázolja. A sávozott címerpajzsoknál nemegyszer találkozunk olyan változatokkal, ahol a vágások száma nem hét, hanem nyolc, sőt kilenc, esetleg csak hat, illetve a sávozat nem vörössel, hanem fehérrel (ezüsttel) kezdődik. A magyar címer történetének az ismerői semmi kivetnivalót nem láthatnak ebben, hiszen jól tudjuk, hogy a hét és a nyolc vágásos, illetve a vörössel és a fehérrel kezdődő változatok ezután még mintegy fél évezredig szerepelnek államcímerünk történetében, és csak az 1895:3755. Me. rendelet dönt végérvényesen a vörössel kezdődő, hétszer vágott címer mellett. A kétféle — a vörössel és fehérrel hétszer vágott, illetve a fehérrel és vörössel hétszer vágott — mezőt egymással is kombinálja a bécsi Nationalbibliothek Livius-kódexe 1. fóliójának a hátlapján szereplő possessorcímer. A kétféleképpen sávozott mező az 1. és 4. negyedben látható, a négyeit pajzs 2-3. negyede vörös mezőben ágaskodó, kétfarkú ezüst cseh oroszlánt mutat (18. ábra).

33 E négyeit címer érdekessége, hogy pecséten így nem találkozunk vele, csupán azonos heraldikai értékű változatával: az 1469. évi cseh királlyá választást követően használt, 1472-1473-ból ismert magyar-cseh kisebb titkospecsét hasított nagy doborpajzsa a hétszer vágott 1. mező mellett a 2. mezőben ábrázolja a lebegő cseh oroszlánt (19. ábra).

34 Más pecsétek ábrái ezt a hasított pajzsot körülveszik Mátyás további tartományainak a címereivel. Az 1469-1484 közt használt cseh királyi pecséten zárt, és így a Szent Korona korabeli ábrázolásaként felfogható korona alá helyezett, már bemutatott hasított, sávozatos-oroszlános főpajzs körül címergyűrűben (külön-külön pajzsokon) látható a hármashalom középsőjén álló magyar kettőskereszt, a korona, a Hunyadi-család hollója, a cseh királyi cím révén felvett luzsáciai (lausitzi) ökör és a morva, valamint a sziléziai sas (20/a ábra).

35 Az ben vörös mezőben ezüst oroszlán ágaskodik. Bár egyfarkú, de így is lehet a cseh oroszlán címerváltozata. A szívpajzs hollója sem kék, hanem ezüst mezőben áll. Gárdonyi Klára e máshol is látható címerváltozatot Attavante dei Attavanti 1485 után működő címerfestő mesterművei közé sorolja. CSAPODI-CSAPODINÉ GÁRDONYI, 1967. 23 31 Uo. LXXVI. (72.). 32 Uo. CXXXIV. (173.). 33 Uo. CXXV. (162.). 34 KUMOROVrrz, 1932.12. 12. ábra és 19. 82. jegyz. E pecséthez hasonlít: HUSZÁR, 1979. 111. 708. sz., valamint SoÓS, 1998. 93. pénz előlapja. Az oroszlánt Huszár Hunyadi-címernek, Soós cseh címernek tartja. 35 KUMOROVITZ, 1932.11. 8. ábra.