Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - VASS GERGELY: Népszámlálási iratok a Magyar Országos Levéltárban 65

Vass Gergely rom klasszikus dimenziójában (tér, idő, ember) meghatározott pontokhoz fontos rokonsági, társadalmi és kulturális jellemzőket rendelnek: így csábítva egy esemény, lokalitás, személy vagy család környezetének leírására.

13 Összességében a Kádár-korszak iránt növekvő érdeklődés szerencsésen találkozhat az újonnan megnyílt forrástípussal. Számlálókörzeti, községi, járási gyűjtőív A népszámlálás folyamatában az adatfelvételi lapok kitöltését azok legalsó szintű összesítése követte. Ezt többnyire maga a számlálóbiztos, de legalábbis a területi lekérdezést koordináló helyi államigazgatási apparátus egy tagja vetette papírra (erre utalnak a gyűjtőív változatos nevei). Célja kettős volt: egyrészt iratjegyzékül szolgált az adatfelvételi lapok továbbküldéséhez, másrészt bizonyos alapvető adatok összegzésével segítette részben a helyi igazgatást, részben a statisztikai hivatal további munkáját. A lajstromos formájú gyűjtőívek rovatait az adatfelvételi lapok alapján töltötték ki: általában a ház és lakás címét, a lakás szobaszámát, a háztartásfő nevét, valamint a vele lakó férfiak és nők számát, jelenlévőket és távollevőket egyaránt. A Központi Statisztikai Hivatal ezek segítségével állította össze az előzetes gyorsjelentést, amely rendkívül gyorsan, a népszámlálás eszmei időpontját követően többnyire fél éven belül megjelent, és településenként vette számba az ország férfi-női népességét és lakásállományát. A 20. század második felében egyébként a számlálókörzeti gyűjtőív KSH-nak átadott példánya mellé került a számlálóbiztos felkészítő anyaga is: a számlálókörzet térképvázlata, valamint előzetes lakójegyzéke. Ezek funkciója hasonló a korábban tárgyalt lakónévsoréhoz. A gyűjtőívekről összességében megállapítható, hogy másodlagos, ismétlő jellegű adatforrás. Forrásértékét akkor nyeri el, ha az eredeti adatfelvételi lapok már megsemmisültek. Többnyire azonban épp ez a helyzet: fent leírt használati módjának köszönhetően ugyanis mind a KSH, mind a települések irattárába bekerült. A megyei levéltárak települési fOndjaiban 1949-ig bezárólag meglehetősen gyakori iratok, 1970-től pedig a Statisztikai Hivatal Levéltára őrizte meg őket, ahonnan a Magyar Országos Levéltárba kerültek. A korábbiak elsősorban a helyi kutatás céljára hasznosíthatóak, Thirring Lajos például az amúgy csak 1910-ben induló külterületilakotthely-statisztikát (azaz a tanyák népességtartó erejének vizsgálatát) véli kiterjeszthetőnek segítségükkel, akár 1890-ig visszamenőleg.

14 Legaprólékosabb területi részletezettségüknek köszönhetően emellett például alapvető forrásai a közigazgatási egységek területi változásai miatt szükséges statisztikai korrekcióknak: ország-, megye-, járás- vagy településhatár módosulásakor a korábbi statisztikai adatok csak e korrekciókkal hasonlíthatók 13 Természetesen a statisztikai kategóriákat és adatokat is történeti forrásként kell kezelni. L. pl.: MAJTÉNYI, 2005. 21-64.; TÓTH, 1987. 14 THIRRING, 1983.52. 70