Levéltári Közlemények, 79. (2008)
Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Irodalom - Száműzve, de le nem győzve. Kéthly Anna emigrációs levelezése, 1957-1976. Szerk.: ZICHY MIHÁLY. Budapest, 2007. 352 o. (Ismerteti: STRASSENREITER ERZSÉBET) 341
Irodalom jára vonatkozó témát nem lehet kiszakítani, mert szinte egyetlen levele sem volt, ahol valamilyen mértékben nem érintette az otthoni helyzetet) A tematikus közlés súlyos tévedés volt, a levelek jelentős részét csonkított formában került a kötetbe. A mintegy száz magyar nyelvű levél között alig akad teljes szöveg, többségük tele van a kihagyást jelző három ponttal [...]. Ezek: hol bekezdések elhagyását jelzik (nem tudni pontosan hányat? és miről szólnak?), hol a bekezdéseken belüli szövegek kihagyását, (mondatokat vagy szavakat? Ismét nem tudni). A szerkesztő a kihagyások tartalmára nem utal, amivel tovább csorbítja a kiadvány hitelét. Jellemző példa az 1/10. sorszámú Kéthly-levél Szélig Imréhez: ebben hat bekezdések közti kihagyás van és a vége is „lemaradt". Az 1/13. sorszámú Kéthly-levélben, amelyet Szabó Istvánhoz írt, 9 bekezdések közötti kihagyás van és 21 három pontos jelzés bekezdéseken belül (szavakról, mondatokról, egész témákról van-e szó, itt sem derül ki). Az 1. számú téma 29 levele közül 6-7 teljes, a többi megcsonkított. Általában az idegen nyelvűek teljesek. A 8. témában közölt mintegy 40 levél közül nyolcat kurtított meg a szerkesztő, de nincsen olyan témakör, amely maradéktalanul teljes leveleket tartalmaz. A témák szerinti csoportosítással valójában nem sikerült — nem is sikerülhetett — kizárni az ismétléseket, sőt az így közölt levélrészek jórészt ugyanarról szólnak, mellettük pedig szintén olvashatók olyan témák, amelyek a többi csoportban is megtalálhatók. Az egyes levelek, levélrészek között néhol öt-, sőt többéves kihagyások vannak, az eredeti kontextusból kiszakított szövegek nem adják vissza az ok-okozati összefüggéseket. „Sikerült" viszont összekuszálni az éveket, egybemosni a kisebb korszakokat. Ezt a megoldást a szerkesztő — mint írja — a könnyebb áttekinthetőség kedvéért választotta. Végül maga is elismeri, hogy a leveleken belül az egyes témaköröket „lehetetlen volt szétválasztani", „az átfedések [...] így is nagyok [...], de másként nem lehetett kezeim az anyagot, terjedelmi okok miatt sem." Ez természetesen nem bizonyított. A csonkított levelek szövege ugyan eredeti, közlésük módja miatt mégsem adják vissza hitelesen Kéthly tevékenységét. A szerkesztő erről így foglalt állást: „ A szétbontás azért sem okozott lelkiismeret-furdalást, mert a bemutatott anyag a legtöbb reláció esetében csak csekély töredék," az egész gyűjteményhez képest néhány százalék, ezért „az egyes témák szintén több helyen előfordulhatnak." így aztán akadt levél, amelyből csak az a bizonyos téma került be, „egy-egy téma csak bemutatásra került, ennél többre a válogatás keretei alkalmatlanok. Hogy egy-egy reláció valójában mennyi értékes adatot tartalmaz, ennek kiderítéséhez le kell ülni, és kézbe kell venni az egész levélváltást." Ez nem indok az elfogadhatatlan szerkesztésre. Számos értékes, a témát teljességgel, tudományos igényességgel készített válogatással hitelesen be lehet mutatni politikusok életútját, tevékenységét. Számos ilyen dokumentumgyűjtemény látott már napvilágot, ezeket a jól bevált közlési, szerkesztési gyakorlatokat Zichy Mihály is követhette volna. A dokumentumpublikáció nem lelkiismeret-furdalás, hanem hitelesség, tudományos igényesség, tisztesség kérdése. 351