Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Irodalom - Tanulmányok Pest megye múltjából, II. Szerk.: HALÁSZ CSILLA- TÓTH JUDIT. Budapest, 2007. (Tanulmányok Pest megye múltjából, 13.) 218 o. (Ismerteti: Kiss DÁVID) 337

Irodalom az adott témának egy-egy jelesebb szaktekintélye lektorálta, ami tovább növeli a kötet tudományos értékét. A levéltár internetes oldalán látható, hogy a szerzők tollából több írásmű is napvilágot látott már. Héjjas Pál sorozatszerkesztő, aki egyben a levéltár igazgatója, illetve Halász Csilla és Tóth Judit szerkesztők is írtak egy-egy tanulmányt a kötetbe. Az írások többféle témát dolgoznak fel, különböző korszakokban, mégis, ami összefogja a kötet, az a földrajzi helyszín. A hat tanulmány a 18. századtól kezdve 1956-ig foglalkozik a megye múltjával. Közülük négy a 20. század történetét, ebből három az 1945 és 1956 közötti korszakot tárgyalja. A jelenkortörténet tehát túlreprezentált, de ezért nem lehet kárhoztatni a szerkesztőket, hiszen az iratok többsége ebből az időszakból maradt fenn, nyilván a munkatársak többsége is ezt a témát kutatja. Kár, hogy az 1956 utáni időszakkal nem foglalkozik egyetlen munka sem. Héjjas Pál előszavát követően az első tanulmány Schramek László Péter: A veresegyházi plébánia településeinek demográfiai viszonyai 1731-ben. Ez az írás fontos mozaikdarabkája a törökkor utáni Magyarország történetének, ugyanis ebben az időszakban nem készítettek országos szinten pontos demográfiai összegzéseket, erre először a magyar történelemben II. József szánta el magát 1784-ben. Schramek László Péter munkájából megismerhetjük a régió XVIII. századi történetének egy szeletét, a plébániához tartozó három település lakóinak a vagyoni helyzetét. Ugyanakkor elég részletesen és szakszerűen foglalkozik a tanulmány megírásához használt fő forrással, a plébánia 1731. évi lélekösszeírásával is, amit több esetben összehasonlít az 1784. évi országos összeírással és más forrásokkal is. Ugyanakkor a plébánia adatait összeveti a régióban lévő más települések hasonló adataival is. Megismerhetjük a népesség növekedési ütemét, a felekezetek arányainak a változását, családszerkezetét, a lakosok vagyoni helyzetét és életkori jellemzőit, megtudhatjuk, hogy a vizsgált szempontok szerint a különböző felekezeteknél milyen eltérések voltak. A szerző több táblázatot és grafikont is készített, az ezekben szereplő adatokat többféle szempontból is összehasonlította, így a rendelkezésére álló források alapján árnyalt és hiteles képet tudott adni a plébánia településeiről. A tanulmány végén egy, a régiót ábrázoló térkép található, ezt, véleményem szerint, szerencsésebb lett volna a tanulmány első oldalainak valamelyikére tenni, és jegyzettel ellátni. Az 51. jegyzetben Balázs Magdolna és Katus László tanulmányával kapcsolatban meg kellett volna említeni, hogy hol jelent meg, de ezt a tanulmány végén, az irodalomjegyzékben megtette a szerző. Összességében véve egy olyan írásmű született, amely részletesen elénk tárja a tárgyalt települések demográfiai viszonyait, és képet kaphatunk belőle a törökkor utáni Magyarország viszonyairól is. Borbély Rita Katalin: Az első gyámügyi törvény megjelenése és hatása Pest-PilisSolt-Kiskun vármegyében című tanulmányában azzal foglakozik, hogy az 1877. évi XX. törvénycikknek és más, ehhez kapcsolódó rendeleteknek milyen hatása volt a megyei szabályok megalkotására. Az írásmű részletesen tartalmazza a törvényt, a hozzá kapcsolódó rendeleteket és a megyei szabályzat ismertetését. A törvény hatására született rendeletek közül azokat, amelyek hatással voltak a 338