Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Irodalom - Tanulmányok Pest megye múltjából, II. Szerk.: HALÁSZ CSILLA- TÓTH JUDIT. Budapest, 2007. (Tanulmányok Pest megye múltjából, 13.) 218 o. (Ismerteti: Kiss DÁVID) 337

Irodalom megyei szabályzatra, érdemesebb lett volna az előtt tárgyaim. A 49. oldalon „A rokonok" alfejezetben „a polgári kor" helyett szerencsésebb lett volna a dualizmus kora kifejezést használni. A 17. és a 21. jegyzetnél fel kellett volna tüntetni, hogy az említett rendeletek hol találhatók meg, a 22. és a 24. jegyzetben pedig elmaradt a levéltári jelzet feltüntetése. A két társadalomtörténeti témájú részt követően egy hadtörténeti munka következik. Héjjas Pál: Megkésett riport nagybaczoni Nagy Vilmos (1884-1976) ny. vezérezredes volt honvédelmi miniszterrel, Piliscsaba-Klotildliget, 1974, augusztus 12, című írását egy kiváló szaktekintély, Bonhardt Attila lektorálta. Érdekessége ennek a tanulmánynak, hogy nemcsak Nagy Vilmos tevékenységét és személyét ismerhetjük meg általa, hanem bevezető részében bepillantást is enged a '70-es évek történetírással kapcsolatos kultúrpolitikájába is, megismerhetjük a riport keletkezésének körülményeit és „utózöngéit" is. A 63 oldalból 18 oldalt tesz ki maga a riport, a többi a volt honvédelmi miniszter életéről szól, amivel kapcsolatban található benne pár színes kép is. A már említett bevezető részt követően Nagy Vilmos életét követhetjük nyomon miniszteri kinevezéséig, majd részletesen megismerhetjük a minisztersége idején történt jelentősebb eseményeket, így a zsidótörvényeket és az ezzel kapcsolatban kialakult helyzetet, a 2. magyar hadsereg tragédiáját és az újvidéki vérengzést. Majd szóba kerül Nagy Vilmos minisztersége utáni tevékenysége, a német megszállás és a világháború utáni helyzet is. A szerző objektíven bemutatja a történelmi helyzet problematikáját, ebben Nagy Vilmos személyét és lehetőségeit is. A bevezető tanulmányt követi a riport, amely jól kiegészíti a korábban leírtakat, sajnos nagybaczoni Nagy Vilmos ennek készítése során már 90 esztendős volt, így a tizennyolc oldalban legépelt szöveg is csak életének egy-egy fontosabb részletére tudott rávilágítani, amit egyébként a szerző is érzékeltetett a tanulmány címében. A vezérezredes életkora és a történelmi helyzet sem tette lehetővé 1974-ben egy mélyreható interjú elkészítését. Héjjas Pál munkája jól foglalja össze Nagy Vilmos történelmi szerepét, a miniszter életútjának ismertetése során nem téveszt arányokat, ugyanakkor a jegyzetekben részletesen ismerteti a szövegben előforduló személyek életrajzát, így a történelmet kevésbé ismerő emberek számára is élvezhető a tanulmány. A könyv utolsó három tanulmányát az ELTE-n tanító Varga Zsuzsanna lektorálta, akinek az egyik fő kutatási területe a magyar mezőgazdaság története 1945 után. Balázs Gábor: A földigénylő bizottságok működése Pest megyében 19451947 írása a második világháború utáni korszak egyik legjelentősebb kérdésével foglalkozik. A földosztás azért volt égető probléma a korszakban, mivel az ország lakosságának több mint a fele mezőgazdaságból élt! Megtudhatjuk, hogy Pest megyén belül, a főváros 30 km sugarú körzetében a földosztással kapcsolatban teljesen eltérő szabályok érvényesültek, mint az ország más részein. A szerző jó érzékkel mutatja be az ország mezőgazdasági helyzetét a második világháború után, magát a földtörvényt, illetve a földek tulajdoni megoszlását 1945 előtt a megyében. Ezt követően rátér az államhatalmi szervek újjáalakulá339