Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Irodalom - HEGYI KLÁRA: A török hódoltság várai és várkatonasága. Budapest, 2007. 1632 o.(Ismerteti: Sz. SIMON ÉVA) 319

Irodalom Bornemissza Tamás életútja rögtön Szakály Ferenc Trombitás Jánosról szóló, mára már klasszikussá vált mikrotörténeti kismonográfiáját juttatják az olvasó eszébe. A pályaív, a városi elitbe kerülés, a kereskedelemi tevékenység, az abból fakadó összetett kapcsolatrendszer, a nagypolitikába belefolyő gazdag, befolyásos polgár esete, óhatatlanul párhuzamokat kínál. Ugyanakkor az egyező vonások mellett karakteres különbségek jelennek meg. A két életút nemcsak eltérő társadalmi közegből indul (Trombitás a hódoltság peremvidékén fekvő Nagymaros mezővárosból kerül a nagyszombati elitbe), de eltérő generációk megváltozott politikai környezetét, mozgástereit, az ahhoz történő alkalmazkodás módjait is bemutatják (pl. Trombitás esetében az oszmán-Habsburg kapcsolatrendszer, illetve Erdély és az antitrinitáriusság problematikája). A Bornemissza Tamás életútját középpontba állító, a budai elit útkereséséről szóló kötet majd' két évtizedes, tiszteletet parancsoló, kiterjedt adatgyűjtés — és az ezt bemutató esettanulmányok — összegzése és kiteljesítése, a korszak kereskedelem-, társadalom- és migrációtörténeti vizsgálatainak nagyon fontos eredménye. A kötethez német nyelvű összefoglaló és a korszak kereskedelmi útvonalait bemutató térkép készült, a kutató előtt álló paleográfiai, nyelvi nehézségeket pedig nyolc tételben az iratokról készült fénymásolatok szemléltetik. Dominkovits Péter HEGYI KLÁRA A TÖRÖK HÓDOLTSÁG VÁRAI ÉS VÁRKATONASÁGA Budapest, História-MTA Történettudományi Intézete, 2007.

1—III. köt. (História Könyvtár. Kronológiák, adattára, 9.) 1632 o. A magyar oszmanisztika története során már többször büszkélkedhetett olyan eredményekkel, amelyek a nemzetközi kutatásoknak is új irányt mutattak. Az itt ismertetendő háromkötetes mű megjelenése most ismét ebbe a sikersorozatba illeszkedik. Hegyi Klára munkája kuriózumnak és a maga nemében világelsőnek (!) számít abban, hogy céljául nem kevesebbet tűzött ki, mint a hódoltságkori oszmán védelmi rendszer teljes körű vizsgálatát. A kiadvány, a fennmaradt források lehetőség szerint minél hiánytalanabb felhasználásával, a Dráva-Duna vonalától északra fekvő nyolc vilajet várainak és várkatonaságának adattárszerű feldolgozását (II-III. kötet) és az adatokból levonható kutatási eredményeket felölelő tanulmánykötetet (I. kötet) foglalja magában. Hegyi Klárát megelőzően még sehol a világon nem akadt egyetlen olyan kutató sem, aki nemhogy egy tartomány, de akár csak egyetlen vár összes zsoldlistáját feldolgozta volna. Pedig a téma széles körben tarthat számot érdeklődésre. A Magyarország területén állomásozott oszmán katonaság létszámának közzétételével nemcsak a hazai hadtörténet és demográfia kutatói számára szolgáltat nélkülözhetetlen adatokat, de az egyes települések történetét kutató helytörténészeket és régészeket vagy a 319