Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Forrásközlések - SARNYAI CSABA MÁTÉ: Források a Muraköz zágrábi egyházmegyétől való elcsatolásanak történetéhez (1848) 279

Források más megközelítésben — a birodalom egységének, érdekeit szolgálta volna. Végül 1829. augusztus 26-án I. Ferenc is elutasította Zala megye indítványát.

5 A következő diétán a karok és rendek 1830. szeptember 31-i ülésén

6 Zala vármegye ismét sürgette a Muraköz zágrábi egyházmegyétől a szombathelyihez történő átcsatolását, ám most sem kaptak kedvező választ. Az uralkodó leiratában a visszautasítás fő okaként azt jelölte meg, hogy az említett terület már századok óta a zágrábi egyházmegyéhez tartozik, és így attól való elszakítása megszakítaná a hagyományt, ami komoly nehézségeket okozhatna az egyházi közigazgatásban és a hívek körében egyaránt. Az alsótábla ezt az indoklást nem fogadta el, és úgy vélte, hogy a fenti ok nem lehet olyan fontos, ami miatt „ezen óhajtott mind a lelki gondviselést, mind az anyanyelv kívánt előterjesztését eszközlő célnak elérésébe ellen állhatatlan akadályt tehetne".

7 Ezek alapján újra kérték az uralkodót, hogy a kívánságot teljesítse, de végül választ sem kaptak. Zala megye 1831. január 17-i közgyűlése felszólította a zágrábi és a szombathelyi püspököt, hogy az egyházmegyéjükben lévő plébánosoknak ott, ahol a nép magyarul ért, tegyék kötelezővé, hogy „a néphez tartani szokott beszédjeiket ne más, mint magyar nyelven tartsák". A zágrábi püspök csupán arra tett ígéretet, hogy a muraközi plébánosoknak meghagyja, hogy „az ottani tanítókkal az ifjúságot a magyar nyelv tanulásában minden kitelhető serénységgel oktattassák". Utóbb Zala megye 1831. június 20-i közgyűlése gyakorlatilag levette a napirendtől e kérdést. A javaslat végül az 1832-1836. évi országgyűlés zalai követutasításai között sem szerepelt, magán a diétán sem merült fel. A következő évtized elején a megye liberálisainak fő törekvése az volt, hogy távol tartsák a Muraköz horvát lakosságát a Horvátországban megjelenő illír nemzeti mozgalmaktól. 1842-ben köztudottá vált, hogy — e tanulmány témájának egyik kulcsfigurája — Haulik György zágrábi püspök, megbízott horvát bán pénzzel is támogatta a Zágráb megyei tisztújításon hatalomra került illír pártot. A zalaiak az uralkodóhoz címzett feliratukban Haulik működése kapcsán rámutattak, hogy az ő egyházi fennhatósága alatt lévő, de közigazgatásilag Zalához tartozó Muraközben szolgáló papokat pásztorlevélben hívta fel „az illír literatúra, s ezáltal az illírizmusnak előmozdítására kívántató segedelempénzeknek adására".

8 Ugyanekkor felelevenítették a Muraköz zágrábi egyházmegyétől a szombathelyihez való átcsatolásának igényét is. Ezt követően Zala megye 1843ban országgyűlési követutasítássá tette a Muraköz elcsatolásának javaslatát, de a diétán ez végül nem került szóba. A jelen forrásközlés címében is jelzett évhez — 1848-hoz — érve szükséges néhány szót ejteni a Muraköz e nyári politikai-katonai helyzetéről. Június 2-tól 5 MlSKOLCZl, 1927.114-115., 470-474. Idézi: MOLNÁR, 1998. 297. 6 Az alsótábla 38. ülésén a 66. pont megmaradt abban a formában, ahogy azt az országos küldöttség előadta. 7 PPL 1848/2204. Másolat. 8 ZML Kgy. jkv. és kgy. ir. 1842:2144-2145.; V., 1842. augusztus 24. 555., augusztus 27. 563.; PH, 1842. augusztus 28. 610.; MOLNÁR, 1990. 31-33. Idézi: MOLNÁR, 1998. 301. 280