Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Forrásközlések - SARNYAI CSABA MÁTÉ: Források a Muraköz zágrábi egyházmegyétől való elcsatolásanak történetéhez (1848) 279

Sarnyai Csaba Máté: Torrások a Muraköz zágrábi egyházmegyétől való elcsatolásához Csány László lett a terület kormánybiztosa. Az ő legfőbb feladata, hogy a mintegy négyezres sorkatonasággal és a nemzetőrökkel, akiknek száma júliusra elérte a 28 000 főt, védje a Dráva-mentét a várható horvát támadások ellen.

9 Feltétlen meg kell említeni azt is, hogy a Muraköz védelmére — nem véletlenül — Csány főként zalai nemzetőr egységeket rendelt ki. Csány egyébként már ekkor utalt arra, hogy a horvát gondolkodásmód értelmében a Muraköz közigazgatásilag is Horvátországhoz tartozik, hisz Várasd megye része. E szerint a megközelítés szerint a magyarok a területet alaptalanul tekintik Zala megyéhez, vagyis a szorosabban vett Magyarországhoz tartozónak. Ennek logikus következménye volt az is, hogy az egyház-kormányzatilag a zágrábi püspökhöz tartozó terület átcsatolását egy szorosabban vett magyarországi területhez minden erejükkel igyekeznek megakadályozni. Jól érzékelte a kormánybiztos azt is, hogy a rövidesen összeülő horvát tartományi gyűlés e két kérdésben a fenti értelemben foglal állást, és álláspontját az uralkodó elé terjeszti. Azt azonban nem tartotta valószínűnek, hogy az egyesítést a „gyakorlatban" is meg fogják kísérelni. A későbbiek ismeretében elmondható, hogy Csány ebben tévedett. A fentiekben vázolt kontextusban értelmezhető a leginkább a terület zágrábi érsekségtől való elválasztásának, illetve a szombathelyi egyházmegyéhez való csatolásának kérdése is. Az ügyében Csány is több alkalommal fordult Eötvös Józsefhez, a Batthyány-kormány kultuszminiszteréhez. E forrásközlés szempontjából az első fontos levél 1848. július 21-én keletkezett.

10 Ebben a kormánybiztos úgy fogalmazott, hogy a papságnak kulcsszerepe van a horvát viszonyok rendezésében - a hívekre gyakorolt erőteljes befolyása miatt. A stabilitás érdekében „ideje lenne a régi kívánatnak eleget tenni; még ezen országgyűlésen, méltóztassék Muraközt a szombathelyi megyéhez csatoltatni, a muraközi papságot elszakasztván a zágrábi megyétől, ezzel a horvát viszonyokban változást lehetne előidézni". Csány kijelentette azt is, hogy „ezen esetben Muraköznek, Magyarország kies kertjéért s 60 000 gazdag lakosiért kezeskedni merek". Az időrendet követve itt kell szólni az első népképviseleti országgyűlés 1848. július 26-i üléséről,

11 ahol szintén felmerült a Muraköz kérdése. Bogdanovics Vilibald torontáli képviselő azt javasolta, hogy a délvidék magyarellenes megmozdulásait támogató Haulik György zágrábi püspököt fosszák meg a szorosan vett Magyarország területén lévő birtokaitól, azaz a Muraközt vonják ki fennhatósága alól. A javaslat indoklása szerint ugyanis Haulik e javak jövedelmeiből is a magyarellenes felkelést támogathatja. Bogdanovics végül visszavonta javaslatát, de a radikális beállítottságú Palóczy László borsodi követ ismét felvette azt.

12 9 MOL H 103. Miniszterek levelei. Belügyminiszter. No. 13. Idézi: MOLNÁR, 1998. 308. "> MOL H 54.1848/507. Közli: HERMANN, 1998.

1. köt. 127. (79. sz.). " CSORBA, 1998. 261-262. 12 FAZEKAS, 1998.90-92. 281