Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - VÖRÖS BOLDIZSÁR: Áldokumentumok és történelmileg hitelesen közreadott szépirodalmi művek. Guszev kaptiány és társainak ábrázolása Illés Bélától Illyés Gyuláig 1945 és 1951 között 215

Közlemények Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete Igazgatótanácsának 1950. május 27-i értekezletén született határozata, amely szerint „A Szovjetunió Tudományos Akadémiája a Magyar Tudományos Akadémiát felkérte, gyűjtse Össze a Guszjev-üggyel kapcsolatos Magyarországon fellelhető iratokat, valamint tudományos és publicisztikai feldolgozásokat. Az Akadémia a kérést a Történettudományi Intézethez továbbitotta. Intézetünk a Magyar-Szovjet Társasághoz fordult, tekintettel arra, hogy az több publikációt adott ki a Guszjevügyre vonatkozólag. A M.Sz.T. Intézetünknek megküldte a birtokában lévő, Guszjev-üggyel kapcsolatos publikációk jegyzékét. Az Igazgatótanács kimondotta: az Intézet küldje meg e jegyzéket az M.T.A.nak azzal, hogy az anyagot közvetlenül az M.Sz.T.-től szerezzék be, mert az összegyűjtött anyag nem a Történettudományi Intézet, hanem a Magyar-Szovjet Társaság munkájának eredménye. Közölje azonban Intézetünk az Akadémiával, hogy az anyag nem öleli fel teljesen a felszabadulás óta a különböző újságokban megjelent publikációkat; valamint mutasson rá arra, hogy tudomása szerint a Guszjev-üggyel kapcsolatban Magyarországon nincsen fellelhető iratanyag."

102 Néhány szöveg arról is tudósít, hogy a Guszev-üggyel kapcsolatos eredménytelen kutatások után a történészek magához Illés Bélához fordultak segítségért, információkért. így Szeberényi Lehel 1961-es szatirikus cikke szerint a történészek végül „Megkeresték Illés Bélát. Persze, hogy hozzá kellett volna fordulni, mindjárt a legelején. — Most már mondja meg Béla bácsi, honnan vette az adatokat? Béla bácsi kiverte a pipáját — a torontáli szőnyegre. — Evedjetek, kevessétek a minszki levéltávban, ott volt... De mégse evedjetek, mevt az povig égett a hábovúban."

103 Pach Zsigmond Pál 1996-os visszaemlékezésében pedig az olvasható, hogy „Egyszer, valamilyen ünnepélyen felkeresett bennünket Illés Béla és akkor módom volt vele egy olyan beszélgetésre, amit 1954-ben Moszkvában kezdtünk el. Ez év őszén két hónapot töltöttem Moszkvában, mint a Történettudományi Intézet igazgatóhelyettese. Ez egyik ilyen kérdés volt 1848-49-cel foglalkozó kollégáim részéről, hogy tudjak meg részleteket Guszev kapitányról. Moszkvában beszéltem Nyifontovval, aki egy kétkötetes könyvet írt »Oroszország 1848-49-ben« címmel, amelyben mindent az égvilágon, ami orosz vonatkozása volt a magyar szabadságharcnak, összegyűjtött. Amikor találkoztunk, az első kérdése az volt, mondjon nekem valamit Guszevről, mert az önök Illése írt erről a Guszevről. Azután úgy adódott, hogy Moszkvában találkoztam Illéssel a nagykövetségen. — De jó, hogy találkozunk, tessék már beszélni erről a Guszevről. — Hát igen, az egy nagyszerű katona volt. — Na és hol lehet róla többet megtudni? — A minszki Katonai Levéltárban. Mondom, igen, de Nyifontov professzor több hónapig kutatott a 102 L. MTA TTI It B Il/a. „Igazg. Tanács ért. 1950.1-1953. XI." dosszié, az 1950. május 27-i értekezlet Jegyzőkönyve 4-5. 103 SZEBERÉNYI, 1961.408. 238