Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - VÖRÖS BOLDIZSÁR: Áldokumentumok és történelmileg hitelesen közreadott szépirodalmi művek. Guszev kaptiány és társainak ábrázolása Illés Bélától Illyés Gyuláig 1945 és 1951 között 215

Közlemények zolásának egésze szempontjából nem jelentős vonatkozásban különbözik csak az eddig vizsgált variánsoktól. Feltűnő ugyanakkor az az eltérés, hogy e változatban egy katona vezetéknevén (és nem a kereszt- és az apai nevén, mint például a kéziratban!) szólítja a századost: „— Guszev kapitány ur... — szól egy katona."

97 A mozzanat dramaturgiai funkciója minden bizonnyal az, hogy a film nézője számára félreérthetetlen legyen: ki is az az orosz tiszt, aki elítéli Zichy gróf tevékenységét — előkészítve ugyanakkor e cselekményszál folytatását. Akárcsak a „képsor" esetében, Illyés az irodalmi forgatókönyvben is a „reakció" felülkerekedését bemutató szakaszok, közvetlenül pedig a segesvári csatát megjelenítő két részlet közé illesztette be a százados és társai letartóztatásának ábrázolását. A 108. részlet legjelentősebb eltérése az eddig elemzett variánsoktól ott figyelhető meg, hogy a néző megismeri Guszev véleményét a magyar szabadságmozgalomról: „Guszev kapitány egy csoport tiszt körében lelkesen magyarázza: — Igazuk van a magyaroknak! — Kapitány Alexej Ivanovics Guszev! — hangzik egy kiáltás. Guszev rosszatsejtve kilép a csoportból."

98 A százados teljes néven szólítása — az előző esethez hasonlóan — feltehetőleg ezúttal is azt hivatott szolgálni, hogy a film nézőjében (immár az ismétlés által is) rögzüljön a magyar ügy mellett kiálló „jó" orosz katona figurája. A Két férfi nyomán végül is elkészült, 1953-ban bemutatott Föltámadott a tenger című film

99 — amelynek forgatókönyvét Illyés Gyula írta — azonban már nem ábrázolta a cári intervenció időszakát; a magyar szabadságküzdelmekkel rokonszenvező oroszokról végül is csak annyi szerepel benne, hogy Saguna egy alkalommal azt mondja Puchnernek: „még a cári hadseregben is komiték alakulnak! Forradalmi emigránsok szöknek át mindenünnen a magyar lázadókhoz!"

100 Kováitól, M. F.-től és a kétszereplős jelenet szerzőjétől eltérően tehát Illyés nem építette tovább Guszev kapitány és társai történetét a százados érdemeinek valamiféle felnagyításával, hanem, az Illés Béla idevágó írásaiból származó elemek felhasználásával egy sajátos, az egyes eseten túlmutatóan, általánosabb jellegű gondolatot, az „orosz-magyar forradalmár-szabadságharcos sorsközösség" motívumát igyekezett megjeleníteni: a sokfajta szövegváltozat jól mutatja, hogy az írót milyen mértékben foglalkoztatta e gondolat irodalmi-filmes ábrázolásának problematikája. E „sorsközösség" ábrázolását, a korabeli, különféle Guszev-mél tatások mellett az is hitelesíthette, hogy 1951-es nyilatkozatában Illyés ténylegesen élt személyeknek ismerte el az orosz kapitányt és társait — ezáltal a százados figuráját könnyedén össze lehetett kapcsolni a valóban élt 97 L. MOL XXIX-I-la. 67. d. „Bem és Petőfi irodalmi forg. könyv 1951." dosszié, 137. 9

» L. MOL XXIX-I-la. 67. d. „Bem és Petőfi irodalmi forg. könyv 1951." dosszié, 161. 99 L. erről pl. SZILÁGYI, 1992.198-211., 215-216. 100 ILLYÉS, 1952. sztl. A filmben az idézett szöveg: Föltámadott a tenger. Time Code Record: 01:33:29:00-01:33:38:06. 236