Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - VÖRÖS BOLDIZSÁR: Áldokumentumok és történelmileg hitelesen közreadott szépirodalmi művek. Guszev kaptiány és társainak ábrázolása Illés Bélától Illyés Gyuláig 1945 és 1951 között 215

Vörös Boldizsár: Áldokumentumok és történelmileg hitelesként közreadott szépirodalmi művek Guszev kapitány vezetésével éppen úgy áldozatul esnek az elnyomó cári terrornak, mint a magyar szabadság hősei. Illyés műve kitűnően érzékelteti két világ, az elnyomók és elnyomottak harcát."

92 A regény 2. kiadásának évében, 1951 tavaszán adott nyilatkozatában pedig maga Illyés ismerte el ténylegesen élt személyeknek Guszev kapitányt és társait, a maga részéről mintegy történelmileg hitelesítve szépirodalmi művét: a Két férfi című „könyvben csak hiteles történelmi figurák szerepeltek".

93 Illyés az e művéből készülő film általa írott „képsor"-ába is beépítette Guszev kapitány és társai történetét. A regény szövegváltozataiban olvasható, a százados alakulatának vonulását bemutató részt az író, a tartalom szempontjából nem jelentős eltérésekkel, ezúttal is a Ferenc József kézcsókját ábrázoló jelenet után illesztette be a képsorozatba.

94 Az orosz katonák szervezkedését bemutató, az eddig vizsgált szövegváltozatoktól szintén nem jelentősen különböző szakaszt a „képsor"-ban az a részlet előzi meg, amikor a debreceni nagytemplomban Kossuth elfogadtatja a függetlenségi nyilatkozatot és a politikust kormányzóvá választják, majd az a jelenet követi, amelyben Bem főhadiszállásán a hadvezér és Petőfi a trónfosztásról és a küzdelem esélyeiről beszélgetnek.

95 Az „orosz-magyar forradalmár-szabadságharcos sorsközösség"-et ezúttal úgy hangsúlyozta a szerző, hogy a kapitány és társai letartóztatását bemutató jelenetet a segesvári csatát ábrázoló két részlet közé helyezte, mindössze néhány szakasznyi távolságra a Petőfi halálát megfilmesítő képektől. A segesvári ütközetet ábrázoló 106. részletben feltűnik Petőfi alakja is, e szakasz pedig az orosz seregek támadásával zárul: „Veri a szél a most kibomló zászlókon a kétfejű cári sast. A vágtató huszárokra egyszerre három oldalról zúdul az ellenséges lovasság." Ezt követi a 107. kép: „Egy villanásra Guszevék letartóztatását látjuk": az eseményt bemutató szöveg ezúttal sem tér el jelentős mértékben a már ismertetett változatoktól. A képsorozat 108. szakasza a magyar erők segesvári vereségét, Bem és társai menekülését ábrázolja, a 109. Görgey nagy létszámú, jól felszerelt seregének Arad felé vonulását, a 110. pedig Petőfi halálát.

96 A jelenetek összeszerkesztésével Illyés azt is érzékeltette, hogy a szabadságharcot leverő cári erőkkel (támadó seregek) szemben igenis voltak a magyar üggyel szimpatizáló „jó" oroszok (Guszev és társai) — azonban a katonailag szemben álló mindkét félnél tevékenykedő „szabadságharc-ellenes erők" (cári seregek, Görgey) végül is felülkerekednek, az ugyancsak mindkét oldalon küzdő „szabadságharcosodon (magyar seregek, Petőfi, Guszev és társai). A Guszev-esetet a film irodalmi forgatókönyvében is ábrázolta Illyés. E szövegben is a Ferenc József kézcsókját bemutató részlet után szerepel a százados alakulatának vonulását megjelenítő 91. szakasz, amely néhány, a történet ábrá92 LENGYEL, 1950. 467. L. még: MÁTHÉ, 1950. 407., továbbá: SZALATNAI, 1950. 8. 93 GÁCH, 1951. 7. 94 L. IGYA 14. V. I. 90-91. 95 L. IGYA 14. V. 1.102-105. * L. IGYA 14. V. 1.124-129. 235