Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - VÖRÖS BOLDIZSÁR: Áldokumentumok és történelmileg hitelesen közreadott szépirodalmi művek. Guszev kaptiány és társainak ábrázolása Illés Bélától Illyés Gyuláig 1945 és 1951 között 215

Közlemények Guszev kötődését az 1848-1849-es európai forradalmi mozgalmakhoz, mint Illés Béla ábrázolásai. A „kivégzések 100. évfordulóján" Guszev kapitányról és társairól a magyar hadseregben működő, a legénység politikai-kulturális nevelését szolgáló ún. Kossuth Körökben

62 is megemlékeztek, az Orosz tisztek a magyar szabadságért című foglalkozás keretében.

63 A műsoranyag bevezetője hangsúlyozza a cári rendszer és az azzal szemben álló forradalmi erők ellentétét, majd a következőképpen jelöli ki az aktuális feladatot: „Most, amikor a dicsőséges Szovjet Hadsereg meghozta dolgozó népünknek a szabadságot, kötelességünk, hogy méltóan megemlékezzünk Guszev százados és társai hősi tettéről, hisz ők a szabadságért haltak mártírhalált."

64 A program szerint először a foglalkozást vezető katona Illés Béla 1945-ös cikke (amelynek részletei olvashatók a műsoranyagban) alapján ismertesse és méltassa Guszev százados és társainak hőstettét, majd egy jő felolvasókészséggel rendelkező katona olvassa fel A Guszev-ügy című elbeszélést, mégpedig az Emberek vagyunk-kötetből. A műsorterv szerint ezután kerül sor a Hét akasztófa című kétszereplős jelenet előadására, amelyben a századost a kivégzése előtti éjszakán börtönében keresi fel egyik tiszttársa, Pjotr és kilátásba helyezi számára a cári kegyelmet, ha a fogoly elárulja neki: „kik pénzeltek benneteket, kik bíztattak rá, hogy a legénységet hagyjátok átszökdösni a magyarokhoz és hogy kerültetek Petőfi és Kossuth nevéhez?"

65 A hatás érdekében, a beszélgetés során Pjotr felhívja Guszev figyelmét arra, hogy sok vesztenivalója van: „Alex, te a cár tisztje vagy. Jó családból való, gyönyörű feleséged van és tisztességes jövedelmed..."

66 A fogoly azonban határozottan elutasítja az árulást, gyűlölettel bírálja a cári tisztikar mentalitását és kiáll a népek szabadságának ügye mellett: „Vannak és lesznek mindig férfiak, akik hajlandók szembeszállni az elnyomókkal a szabadságért. A szabadság nem orosz, nem osztrák és nem magyar! Nem! A szabadságnak nincs nemzete, sem vallása és nincsen cárja! Érted te ezt? És hiába gyilkoltok meg engem és hiába fogtok még meggyilkolni ezer és ezer embert, csak Alexej Guszevot, Hja Kanovát ölitek meg, a szabadságot nem temetitek el soha." Pjotr ekkor közli a fogollyal: már ácsolják a hét akasztófát az ő és társai kivégzéséhez, mire Guszev a következőképpen válaszol: 62 L. ezekről pl. ORPHANIDESZ, 1948. 354. 63 Orosz tisztek a magyar szabadságért. Kossuth-kör, 1949. augusztus 15-29. 2-9. Mivel a „kivégzések centenáriuma" 1949. augusztus 16. volt, a műsor megtartását az 1949. augusztus 15-22-i hétre időzítették. L. Orosz tisztek, 2. A műsor készítőit nem sikerült azonosítanom. 64 Orosz tisztek, 2. A történelem száz évének különböző mozzanatait e szöveg a (minden bizonnyal az egyes korszakok esetében eltérő tartalommal használt) „szabadság" fogalmának alkalmazásával kapcsolja össze, ezáltal pedig Guszev százados és társai 19. századi mozgalmát a 20. századi szovjet rendszer, illetve az azt képviselő hadsereg küzdelmének előzményeként állítja be, egyben megelőlegezve a műsor későbbi részében a Magyarországon harcoló Pervomajszkij szovjet költőkatonának „Alexej Guszev késői utóda"-ként való ábrázolását. 65 Orosz tisztek, 6. 66 Orosz tisztek, 6. 228