Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - VÖRÖS BOLDIZSÁR: Áldokumentumok és történelmileg hitelesen közreadott szépirodalmi művek. Guszev kaptiány és társainak ábrázolása Illés Bélától Illyés Gyuláig 1945 és 1951 között 215

Vörös Boldizsár: Áldokumentumok és történelmileg hitelesként közreadott szépirodalmi művek magyarokban. A regény ezzel a felfogással eredményesen száll szembe."

56 A mű Guszev-ábrázolása tehát az oroszellenes nézetekkel szembeni, aktuális, hivatalos jellegűnek tekinthető küzdelmet is hivatott volt szolgálni, nyilvánvalóan a „szovjet-magyar barátság" erősítése érdekében. A százados és társai „kivégzésének centenáriuma" alkalmából jelent meg a Politika 1949. augusztus 13-i számában M. F.: Guszev kapitány... című rövid elbeszélése.

57 A novella (közzététele időpontjának megfelelően) a minszki kivégzések leírásából kiindulva ábrázolja Guszev életét, a szervezkedést és a bírósági tárgyalást — átvéve Illés Béla korábbi írásaiból számos elemet, adatot, amelyek az elbeszélés történelmi hitelesítését is hivatottak szolgálni. M. F. novellája azonban határozottan eltér Illés Guszev-elbeszélésétől annál a résznél, amely az orosz tiszt bécsi életét, a karrierjének véget vető eseményt mutatja be. A Guszevügy írója nem tárgyalja részletesen azt, hogy miként élt a fiatal hadnagy Bécsben,

58 M. F. elbeszélésében viszont, az Egy bécsi jelenet című részben, a minszki tárgyaláson, a hozzá intézett kérdésekre válaszolva, Guszev ekként nyilatkozik ottani életéről: „nyelvtudása következtében a cár bécsi követségére került. Igaz? — Igen. 1820-ban Bécsbe kerültem, mint a katonai megbízott mellé beosztott személy. — Mit csinált Bécsben? — Undorodtam. [...] Ismétlem, undorodtam. Henye, ártalmas, költséges és talmi életet élt a cár bécsi követsége."

59 Az elbeszélés szerint Guszev még az 1848-as forradalmi események idején is Bécsben tartózkodik és ekkor nyújt segítséget a magyar politikai fogolynak — ám sokkal többet tesz érte, mint Illés Béla ábrázolásában: „Guszev, a cári követség katonai beosztottja az elesett magyar férfi mellé lépett. Felemelte a fejét, egy közeli házból italt hozatott és megitatta a súlyos sebesültet. Aztán a kísérő osztrák katonák tiltakozása ellenére bevitette az egyik házba és orvost hívott."

60 Ezután küldi Guszevet az orosz nagykövet Szentpétervárra, ahonnan a szaratovi kaszárnyába helyezik; innen indul az orosz tiszt és alakulata a magyarországi hadjáratra. Az elbeszélés szerint a sereg előrenyomulásának időszakában kerül sor a tisztek intervencióellenes szervezkedésére: „A magyarok nem németek és lázadásuk szent, mert az önkény ellen tört fel a föld mélyéből. Nem harcolunk a magyarok ellen, a németek oldalán, — ez volt a megbeszélés tárgya. És Guszev kapitány elmondott ezen a tárgyaláson egy bécsi jelenetet."

61 M. F. elbeszélése tehát szorosan összekapcsolja az 1848-as eseményeket és Guszev 1849-es szervezkedését, azt érzékeltetve, hogy a nem sokkal korábban Bécsben történtek fontos szerepet játszottak az orosz tiszt intervencióellenes döntésének meghozatalában. Ezzel az eljárással M. F. sokkal erősebbé tette 56 L. az egyes kötetek borítójának fülszövegét. 57 M. F.

; 1949. 5. M. F. személyét nem sikerült azonosítanom. 58 Vö. a tanulmányom 29. jegyzetéhez kapcsolódó főszöveg-részt. 59 M. F., 1949. 5. 60 M. F., 1949. 5. 61 M. F., 1949. 5. 227