Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - VÖRÖS BOLDIZSÁR: Áldokumentumok és történelmileg hitelesen közreadott szépirodalmi művek. Guszev kaptiány és társainak ábrázolása Illés Bélától Illyés Gyuláig 1945 és 1951 között 215

Vörös Boldizsár: Áldokumentumok és történelmileg hitelesként közreadott szépirodalmi művek ellenszenvnek, a gyűlöletnek tehát csak ez utóbbiak ellen kell irányulnia, nem pedig az általuk elnyomott nép ellen is.

45 A Guszev-ügy című szépirodalmi alkotásnak már az 1947-es kiadását is hitelesíthették történelmileg Illés Béla és munkatársai korábban megjelent írásai — még mielőtt a szerző maga látta volna el művét lábjegyzetekkel. E hitelességet elfogadva hasznosította az elbeszélést a centenáriumi előkészületei során a Történelmi Emlékbizottság. A testület 1947. november 27-i ülésén elhangzott beszámolóban az olvasható, hogy „különleges jelentősége van Illés Béla: Guszev ügy cimű regényes történelmi tanulmányának. Ez a tanulmány az orosz-magyar kapcsolatok egyik igen nagy jelentőségű, eddig ismeretlen momentumát dolgozta fel. Illés Béla könyve ismerteti Guszev százados minszki kivégzését, melynek helyére magyar küldöttség fog utazni. Guszev századost és 7 társát azért végezték ki 1849-ben, mert nem voltak hajlandók az orosz hadseregben a magyar szabadság ellen harcolni. A kivégzés helyét nagy ünnepség keretében fogjuk megkoszorúzni."

46 Mindezeket figyelembe véve egyáltalán nem meglepő, hogy a forradalom és a szabadságharc centenáriumán további írók is feldolgozták művükben Guszev százados és társai történetét. Újabb Guszev-ábrázolások a centenárium időszakának szépirodalmában Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 100. évfordulójára megjelent szépirodalmi alkotások szerzői különbözőképpen dolgozták fel az orosz százados és társai történetét: eltérő műfajú írásokban (regény, novella, kétszereplős jelenet), amelyekben a Guszev-eset szerepelhetett a mű egy rövidebb részleteként, de úgy is, hogy a szöveg egésze a kapitány ügyével foglalkozott. E Guszev-ábrázolásokat pedig közreadóik ugyancsak a legkülönfélébb eljárásokkal igyekeztek történelmileg hitelesíteni. így Kovai Lőrinc

47 már a százados és társai esetét is bemutató, az 1848-1849es európai forradalmakkal és a későbbiekben megújuló szabadságtörekvésekkel foglalkozó Fáklyatánc című regényének

48 megjelenése előtt, a Szabad Nép 1948. 45 A Guszev-ügy esetében végrehajtott kifejezés-cserékkel összhangban, az „elnyomott magyar nép" és „elnyomói" közötti különbséget hangsúlyozta Illés egy 1949. április 4. alkalmából közzétett cikkében is: „Bár a magyar népet elnyomói Magyarország ellenségeinek táborába, Hitler zsoldosai közé kényszerítették, a Szovjetunió tudott különbséget tenni és különbséget is tett a magyar népet elnyomó magyar urak és a dolgozó magyar nép között." ILLÉS B., 1949/a. 1. 46 L. MOL XIX-A-1-o. 9. d. „Történelmi Emlékbizottság" dosszié, beszámoló 5.1. Illés Béla e munkáját történelmileg hitelesként értékelte Gyöngyi László ismertetése is, amelynek szövege a Magyar Rádió Budapest II. adóján 1947. december 3-án 20.15-től elhangzó műsor anyagai között maradt fenn. E szerint „Illés Béla most megjelent kis regénye, tulajdonképen nem is regény. Az iró egy históriai tényt irt meg, amelyből megismerhetjük Alexej Guszev orosz kapitány életét és hősi halálát a magyar szabadságért." Az adás anyagát tartalmazó MR Borítékot L: MRA. 47 Kovai Lőrincről 1. pl. Munkaközösség, 1990. 553-556., 574.; KATKÓ, 1986.10. 48 KOVAI, 1948/b. A regény címének magyarázataként 1.

1. köt. 168-170., II. köt. 359. 225