Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - VÖRÖS BOLDIZSÁR: Áldokumentumok és történelmileg hitelesen közreadott szépirodalmi művek. Guszev kaptiány és társainak ábrázolása Illés Bélától Illyés Gyuláig 1945 és 1951 között 215

Vörös Boldizsár: Áldokumentumok és történelmileg hitelesként közreadott szépirodalmi művek banditáknak, de bizonyos, hogy a minszki per okmányainak kivonatos másolata megtalálható a leningrádi Hadtörténeti Múzeum irattárában." 4 Az író témavá­lasztásai és értékelései jól mutatják, hogy a két Illés-cikk — amelyek jelentőségét szerzőjük azzal is hangsúlyozta, hogy 1945-ben újra megjelentette azokat a Fogarasi Bélával közösen kiadott Magyar-orosz történelmi kapcsolatok című kötetben, a Guszev-történetet ismertető szövegének átdolgozott változatát pedig az Igaz Szó március 13-i számában is 5 — fontos aktuálpolitikai célokat szolgált: a II. világháborúban vesztes Magyarországnak a korábbi évtizedekben erőteljes szovjetellenes propagandával megcélzott, 6 a „felszabadító" szovjet hadsereg atrocitásaitól is szenvedő lakossága 7 számára azt kellett bizonyítaniuk, hogy az oroszok már a múltban is támogatták a magyar szabadságküzdelmeket, a törté­nelmi analógiák segítségével mintegy megalapozandó a kialakuló „szovjet­magyar baráti kapcsolatok"-at. A kitalált, ám megalkotójuk által valós történelmi személyekként ábrázolt figurák: Guszev százados és társainak ügye 1946-1948-ban ismételten helyet kapott az Uj Szó hasábjain. Hegedűs Géza 1946-ban cikket közölt egy ténylege­sen élt, Rulikowski nevű tisztről, aki 1849-ben a cári intervenciós hadseregben szolgált, majd a magyar szabadságharc mellé állt és akit ezért ki is végeztek — ugyanakkor megemlítette Guszev kapitány és társai esetét is. 8 Az orosz kapitány ügyének ábrázolását Hegedűs cikkében nemcsak az hitelesíthette, hogy a szerző hivatkozott Illés Béla idézett írására, hanem a kitalált figurák történetének a valós személy sorsával rokon volta is. Az Uj Szó 1947. március 15-i számában E. Jepticin egész oldalas cikke foglalkozott az orosz-magyar kapcsolatok történeté­vel, benne Oroszok Kossuth Lajosról címmel külön szakasz mutatta be a 4 ILLÉS B., 1945/b. 3. Illés Béla Guszev-történetével részletesen már foglalkozott: KLIMÓ, 2002. 220­234., 293-295. E témakörben készített legkorábbi, de nem publikált munkám — amely azt mutatta be, hogy Illés miként igyekezett saját cikkeivel és lábjegyzeteivel hitelesíteni Guszev kapitány és társai történetét — Árpád von Klimónak a Guszev-esetről tartott előadásához (ez megjelent: KLIMÓ, 2002. 220-234., 293-295.) kapcsolódó kommentárként hangzott el 2001 szeptembere során, Krakkóban. Újabban 1.: VÖRÖS, 2006. 214-225.; VÖRÖS, 2007/a. 51-64.; VÖRÖS, 2007/b. 488-500.; VÖRÖS, 2008/a. 98-107.; VÖRÖS, 2008/b. 98-107. 5 ILLÉS B., 1945/c. 25-30.; ILLÉS B., 1945/d. 31-34.; ILLÉS B., 1945/e. 3. 6 L. ehhez pl. NAGY, 1990-1991. 71-80.; VÖRÖS, [1991] 42-54.; SlPOS, 1996. 113-132.; PIHURIK, 2007. 29-44. 7 L. ehhez pl. MEVIUS, 2005. 54-68.; UNGVÁRY, 2005. 267-307., 311-315.; PETŐ, 2005. 351-378. 8 HEGEDŰS, 1946. 4. A cikk a valójában lengyel származású Rulikowskit egy ízben mint „a magyar köztársaság orosz vértanúja"-t méltatja, minden bizonnyal a „szovjet-magyar barátság" erősítése érdekében. Rulikowskiról 1. pl. ROSONCZY, 1986. 139., 141.; BONA, 1988. 55., 514.; KOVÁCS, 1998. 251., 346-347., 450., 489.; KOVÁCS, 2007. 437.; FLEISZ, 2003. 33-37. Hegedűs Géza egy 1947-es cikké­ben is írt az „orosz Rulikovszkijról" (így!) és a Guszev-esetről is, az utóbbi kapcsán megállapítva: „Ezt a történelmünk számára oly fontos iratcsomót [ti. a Guszev-ügy aktáját] Illés Béla fedezte fel a minszki levéltárban, ugyanő ismertette azok tartalmát is (Fogarasi-Illés: Magyar-orosz törté­nelmi kapcsolatok)." HEGEDŰS, [1947] 9-15. L. még tanulmányom 110. jegyzetét és a hozzá kap­csolódó főszöveg-részt. 217

Next

/
Thumbnails
Contents