Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - RING ORSOLYA: A színházak pártirányítása a Kádár-korszakban. Színházi témák az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottság ülésein 197

Közlemények Az Agitációs és Propaganda Bizottság feladata volt az ideológiai szempontból helytelen művek kiszűrése. Itt dőlt el, hogy mit szabad bemutatni és mit nem. Hiszen a támogatás-tűrés-tiltás közötti határvonalat nem törvények szabályozták, hanem szubjektív vélemények határozták meg.

9 A döntési mechanizmus pontos leírását azonban nehezíti, hogy az utasítások az utókor számára láthatatlanul, legtöbbször telefonon, vagy személyes megbeszéléseken hangzottak el. A színházi műsortervezés rendjének kialakulása az 1960-as években A bizottság iratai között fennmaradt első színházi témájú előterjesztés a színházak irányításának elvi kérdéseivel foglalkozott. A Művelődésügyi Minisztérium által készített és a bizottság által jóváhagyott előterjesztés hangsúlyosan foglalkozott a művészeti területen érvényesítendő ideológiai feladatokkal, célul tűzte ki a magasabb színvonalú és hatékonyabb elvi irányítás megvalósítását, hogy ezáltal segítsék elő a színházművészet szocialista jellegének megerősödését. Ekkor még sem az előterjesztésben, sem az 1963. január 3-án megtartott ülés jegyzőkönyvében nincs szó arról, hogy a színházak műsorterveit és az évadértékeléseket a kulturális életet felügyelő minisztériumnak az Agitációs és Propaganda Bizottság elé kellene terjeszteni. A jegyzőkönyv szerint a minisztérium és a Fővárosi Tanács ugyan megőrizte törvény adta jogát a színházak műsortervének formális jóváhagyására, de egyértelművé kellett tenni, hogy a műsortervek összeállítása és végrehajtása, a színház művészeti politikája az igazgatók szuverén joga. A minisztérium és a tanács irányító munkáját a színházak elmúlt tevékenységének értékelésére és az eszmei irányításra kellett összpontosítani.

10 1964 márciusában készült és került a bizottság elé az első olyan jelentés, amely a későbbi rendszeres évadértékelések előzményének tekinthető, és amelynek tárgyalásakor — április 8-án — először találkozhatunk azzal a követelménnyel, hogy a KB Kulturális Osztálya és a Művelődésügyi Minisztérium a következő évad műsortervét június végéig terjessze az Agitációs és Propaganda Bizottság elé.

11 Ez a jelentés még csak a fővárosi színházak műsorát értékelte, a vidéki színházak munkájára csak utalás történt. Nehezményezték a budapesti színházak repertoárján a szocialista országok színműirodalmának háttérbe szorulását és az erősödő „polgári-kispolgári" irányzatot, ugyanúgy, mint a vidéki színházak „operettdömpingjét". A színházak „kívánatos arculatának" eltorzulása okaként elsődlegesen a visszaeső nézőszám miatti pánikhangulatot nevezték » Int. Pl, 1991.132. 10 Jegyzőkönyv az Agitációs és Propaganda Bizottság 1963. január 3-i üléséről és a Művelődésügyi Minisztérium által készített javaslat a színházak irányításának és fejlesztésének néhány kérdésére vonatkozóan. MOL M-KS-288. f. 41. cs. 2. ő. e. 11 Jegyzőkönyv az Agitációs és Propaganda Bizottság 1964. április 8-i üléséről. MOL M-KS-288. f. 41. cs. 21. ő. e. 200