Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - BALLA LORÁND: A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat 171

Közlemények része értelmiségi volt, mellettük két birtokos, egy tisztviselő és egy magas rangú egyházi személy, Szegedről pedig a városi elit két tagja jelentkezett, a főispán és a polgármester, egy nyomdatulajdonos, egy főrabbi, valamint más értelmiségi­ek. Versecről az értelmiségiek és az állami tisztviselők voltak nagyobb részben, Budapestről általában temesvári kötődésű tagok voltak érdekeltek, mint például Pesty Frigyes, Ortvay Tivadar, Kakukjay Gyula vagy Szende Béla. 1885-ben a DTRT és a Délmagyarországi Múzeum Társulat összeolvadásá­ból keletkezett Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum Társulat (DTRMT), melynek gerincét továbbra a volt DTRT-tagok képezik, így a társulat eléri működésének maximális taglétszámát. Ez a növekedés nem az évdíjasok társulási kedvének köszönhető, hiszen számuk valójában csökken, hanem az alapító tagok megháromszorozódásának. 40 így 91 településből 21 alapító és 95 rendes tag volt temesvári; Budapestről 25, melyből 5 volt alapító, 13 évdíjas és 7 tiszteletbeli tag; 14 Versecről, 12 pedig Nagybecskerekről, ők mind rendes tagok voltak. Ha a megyei megoszlást nézzük, akkor kiderül, hogy a társulat teljesíteni tudta területi lefedését, így a legtöbben az évdíjas tagok közül Temes vármegyé­ből (Temesvár nélkül) érkeztek, 49-en, Torontálból 30-an, Aradból 9-en és Krassó-Szörényből pedig 7-en. A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből érkező 13 tag mind Budapesti volt. A következő mintaévekben ez a tendencia folytatódik a taglétszám lassú csökkenésével, azzal a változással, hogy 1900-ban és 1910-ben az aradiak érdeklődése a társulat iránt csökken és a csongrádiak száma nő. 1890­ben 81, 1900-ban 61, 1910-ben pedig 58 településből rekrutálódott a DTRMT tagsága. Ha összességében nézzük, a hét mintaévben 1373 tagból 607-en érkez­tek Temesvárról, 87-en Versecről, 80-an Budapestről, 32-en Fehértemplomból és szintén 32-en Lúgosról, 28-an Aradról, 26-an Vingáról, 25-en Szegedről, 22-en pedig Nagybecskerekről, a többi település 20 tagnál kevesebbel reprezentáltatta magát. Ezenkívül érdemes kiemelni a megyék szerinti megoszlás vizsgálatában, hogy néhány kivétellel teljesen hiányoznak az erdélyi megyék képviselői. Te­mes, Torontál, Krassó-Szörény és Arad vármegyéken kívül jelentkeztek tagok Bács-Bodrog, Baranya, Békés, Borsod, Csongrád, Győr, Mosón, Pest-Pilis-Solt­Kiskun, Pozsony, Sopron vármegyékből és csak szórványosan van egy-egy tag Máramaros, Udvarhely, Fogaras vagy Bihar megyékből. Ez talán azzal magya­rázható, hogy a korábbi alapítású és nagyobb szakmai presztízsnek örvendő Erdélyi Múzeum Egylet vonzáskörzete bekebelezte teljesen Erdély megyéit, másrészt pedig kisebb-nagyobb, hasonló célú társulatok létrejöttek bizonyos erdélyi városokban, így Nagyváradon, Déván, Gyulafehérváron és Nagybá­nyán. 41 Végül pedig igaz, hogy a tiszántúli megyék képviseltették magukat na­gyobb számban, azonban egy-egy megyéből 1-3 tag jelentkezet, ami alapján azt 40 1885-ig a társulat régi nevének rövidítését használom a DTRT-t, ez év után pedig a DTRMT-t. 41 TOMA, 1996. 218. 182

Next

/
Thumbnails
Contents