Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - BALLA LORÁND: A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat 171

Közlemények része értelmiségi volt, mellettük két birtokos, egy tisztviselő és egy magas rangú egyházi személy, Szegedről pedig a városi elit két tagja jelentkezett, a főispán és a polgármester, egy nyomdatulajdonos, egy főrabbi, valamint más értelmiségiek. Versecről az értelmiségiek és az állami tisztviselők voltak nagyobb részben, Budapestről általában temesvári kötődésű tagok voltak érdekeltek, mint például Pesty Frigyes, Ortvay Tivadar, Kakukjay Gyula vagy Szende Béla. 1885-ben a DTRT és a Délmagyarországi Múzeum Társulat összeolvadásából keletkezett Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum Társulat (DTRMT), melynek gerincét továbbra a volt DTRT-tagok képezik, így a társulat eléri működésének maximális taglétszámát. Ez a növekedés nem az évdíjasok társulási kedvének köszönhető, hiszen számuk valójában csökken, hanem az alapító tagok megháromszorozódásának.

40 így 91 településből 21 alapító és 95 rendes tag volt temesvári; Budapestről 25, melyből 5 volt alapító, 13 évdíjas és 7 tiszteletbeli tag; 14 Versecről, 12 pedig Nagybecskerekről, ők mind rendes tagok voltak. Ha a megyei megoszlást nézzük, akkor kiderül, hogy a társulat teljesíteni tudta területi lefedését, így a legtöbben az évdíjas tagok közül Temes vármegyéből (Temesvár nélkül) érkeztek, 49-en, Torontálból 30-an, Aradból 9-en és Krassó-Szörényből pedig 7-en. A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből érkező 13 tag mind Budapesti volt. A következő mintaévekben ez a tendencia folytatódik a taglétszám lassú csökkenésével, azzal a változással, hogy 1900-ban és 1910-ben az aradiak érdeklődése a társulat iránt csökken és a csongrádiak száma nő. 1890ben 81, 1900-ban 61, 1910-ben pedig 58 településből rekrutálódott a DTRMT tagsága. Ha összességében nézzük, a hét mintaévben 1373 tagból 607-en érkeztek Temesvárról, 87-en Versecről, 80-an Budapestről, 32-en Fehértemplomból és szintén 32-en Lúgosról, 28-an Aradról, 26-an Vingáról, 25-en Szegedről, 22-en pedig Nagybecskerekről, a többi település 20 tagnál kevesebbel reprezentáltatta magát. Ezenkívül érdemes kiemelni a megyék szerinti megoszlás vizsgálatában, hogy néhány kivétellel teljesen hiányoznak az erdélyi megyék képviselői. Temes, Torontál, Krassó-Szörény és Arad vármegyéken kívül jelentkeztek tagok Bács-Bodrog, Baranya, Békés, Borsod, Csongrád, Győr, Mosón, Pest-Pilis-SoltKiskun, Pozsony, Sopron vármegyékből és csak szórványosan van egy-egy tag Máramaros, Udvarhely, Fogaras vagy Bihar megyékből. Ez talán azzal magyarázható, hogy a korábbi alapítású és nagyobb szakmai presztízsnek örvendő Erdélyi Múzeum Egylet vonzáskörzete bekebelezte teljesen Erdély megyéit, másrészt pedig kisebb-nagyobb, hasonló célú társulatok létrejöttek bizonyos erdélyi városokban, így Nagyváradon, Déván, Gyulafehérváron és Nagybányán.

41 Végül pedig igaz, hogy a tiszántúli megyék képviseltették magukat nagyobb számban, azonban egy-egy megyéből 1-3 tag jelentkezet, ami alapján azt 40 1885-ig a társulat régi nevének rövidítését használom a DTRT-t, ez év után pedig a DTRMT-t. 41 TOMA, 1996. 218. 182