Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - KARLINSZKY BALÁZS: A veszprémi káptalani gazdaság szervezete a 19. század elején 147

Karlinszky Balázs: A veszprémi káptalani gazdaság szervezete a 19. század elején Az egyes ispánokra vonatkozó konkrét rendelések közül a fülei ispánnál részben megismételték a korábbi rendelkezéseket, részben pontosan meghatározásra került, mely birtokokról tartozott számot adni. Ezek a fülei és peremartoni allodiaturák, a két helységből befolyó mindennemű jövedelem, a helybeli jobbágyok robotjai, valamint az ugyancsak a két helységhez tartozó erdők.

62 Meglepő módon a rátóti ispán feladatköre a jutási gazdaságot, valamint a jutási malmokat és kallókat illetően mintha megegyezett volna a számtartó kasznári kötelezettségeivel, amennyiben mindketten valamelyes ellenőrzést gyakoroltak ezek felett. Azonban a rátóti ispán feladatait a rendszabás pontosan részletezi, és azok kifejezetten csak a malmokkal kapcsolatos teendőkre terjednek ki. A malmokat ugyanis köteles volt szemmel tartani az esetleges visszaélések elkerülése végett, szintén köteles volt a hombárokat beméretni, amelyről a tiszttartónál jelentést is tett, hogy ez utóbbi a kasznárságnál azokat bevételként elkönyvelhesse. Ezenkívül a malmok, kallók fizikai állapotára is köteles volt figyelmet fordítani. A rátóti ispán felügyelete alá tartoztak továbbá a jutási, márkói és rátóti erdők, melyekben azonban csak ellenőri feladatot gyakorolt az ispán az erdőmester mellett. Ezenkívül a rátóti és kádártai robotok, valamint a kádártai téglavető felügyelete tartozott feladatkörébe.

63 A pécselyi ispánról nem tesz külön említést a rendszabás. A falusi bírák Az egyes káptalani birtokban lévő településeken a jobbágyok elöljárókat választhattak maguknak évente a „józan, jámbor és jó erkölcsű" falubeliek közül, akiket a helységek elöljáróinak vagy falusi bíráknak neveztek. Ők jelentették a kapcsolatot a jobbágyok és a gazdatisztek, vagyis a káptalani gazdasági adminisztráció között. Munkakörük három nagyobb feladat elvégzésére terjedt ki. Naplót tartoztak vezetni a falubeli igazságszolgáltatási ügyekről, a panaszokról és az ítéletekről, a határsértések után behajtott javakról, a becsülésekből és büntetésekből származó közjövedelmekről, amely utóbb felsorolt jövedelmekről ún. „Közjövedelmi Protocollumot" is vezetniük kellett. Másodszor ügyelniük kell az adók igazságos beszedésére, hogy minden jobbágynak legyen „Robotkönyvecskéje", abban gondosan vezessék a leszolgált robotot, a teljesített forspontot és porciót a bírt teleknek megfelelő arányban. Végül a közös jövedelmekről vezetett, már említett jegyzőkönyvben szereplő jövedelmek igazságos szétosztása is feladatuk volt. A közterhek igazságos elosztása érdekében szintén jegyzőkönyvet vezettek,

64 amelyekbe az egyes tételeket azok neme — termény fajtája, meny62 VÉKL PM18., 72. « VÉKL PM 18., 73. 64 Valamennyi, a falusi bíráknál említett jegyzőkönyvről, az azokban vezetendő táblázatról a rendszabásban példa található, összesen négy darab. Ezek: „Forsponti jegyzés", „Az N. N. Falú adózásának foglalattya", „Az N. N. Falú adózásának lehajtásában fizettetett", „Végelszámolás az N. N. lakosoknak tartozás és adózásairól". VÉKL PM 18., 104-107. 163