Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - KARLINSZKY BALÁZS: A veszprémi káptalani gazdaság szervezete a 19. század elején 147

Közlemények nyisége, pénzjövedelem, munkajáradék stb. — szerint írták be.

65 Számadásaikat ugyanakkor nem a tisztiszékre, hanem a jobbágyok úrbéri ügyeinek helybéli intézőjeként a „censurális uri székre" nyújtották be. A név kapcsán felmerülhet, hogy ez a fórum azonos volt-e számvevőség hivatallá történő fejlődése kapcsán a más birtokokon működő számvevőségi fórummal, a cenzurális székkel.

66 Az elnevezés ugyan helyesen utal valamely tiszt számadási kötelezettségeire, azonban jelen esetben másról van szó. Ugyanis a cenzurális (úri-) szék kizárólagos feladata a községi vagy falusi bírák munkájának felügyelete, azok számadásainak felülvizsgálata, az esetleges hibák és tévesztések megjegyzése, superdifficultas-ok kiadása. Mintegy tizenöt doboznyi fraktúr csomókban kötött számadás található jelenleg a levéltárban.

67 Az egyes számadások végén nemcsak a bíró neve és a falu pecsétje található meg, hanem a település esküdtjei, jelentősebb személyiségei. Az „árvák atyja" A természeti és emberi törvényeknek megfelelően, mint írták a rendszabásban, a káptalan, mint jó földbirtokos, gondoskodott az árván és özvegyen maradtak ellátásáról. Ennek érdekében minden járásban, tehát ispánságonként a gazdatiszt jelenlétében „Árvák Attyát" választatott egy helybéli erkölcsös ember személyében, akinek feladata lett az özvegyek és árvák vagyonának kezelése, ezeknek a gondjaira bízott javakból származó jövedelem kiosztása. Halálesetkor gondoskodnia kellett az elhunyt javainak védelméről, azok összeírásáról, az esetlegesen hátramaradó özvegy, valamint az elhunyt korábbi feleségeinek és árváinak összeírásáról. A javak tényleges, tételes összeírása során külön kellett választania a móringlevélnek megfelelően az özvegy javait és hozományát, az elhunytra atyjától maradt javakat és a közös szerzeményeket. Ezután az összeírt javakról becsüt tett két esküdt jelenlétében, és a becsüösszegeket az összeírásba bevezették. Az összeírást a gazdatisztnek átadta, aki azt eljuttatta a Fiscalatusnak, majd annak döntését, ti. megtartják vagy eladják-e az összeírt javakat, az árvák atyjával közölte. Eladás esetén az ingatlan reális becsüértékét a gazdatiszt megvizsgálta, az ingóságokról pedig árverést tartatott, amelyet az árvák atyja a szomszéd helységekben is köteles volt meghirdetni, majd azon a jegyzővel és még legalább egy esküdttel együtt jelen lenni.

68 A levéltárban őrzött iratok alap65 VÉKL PM18., 95-104. 66 BÁN, 1993. 37. 67 VEVÉR, Alapleltár. 11. Töredékes gazdasági számadások, 3. Falusi bírák számadásai. Ebben a leltárban mindössze három csomónyi terjedelem van feltüntetve; az említett tizenöt doboz a jelenlegi helyzet, de nem elképzelhetetlen újabb számadások előkerülése sem a töredékes iratanyagból. 68 VÉKL PM 18., 108-110. 164