Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - KARLINSZKY BALÁZS: A veszprémi káptalani gazdaság szervezete a 19. század elején 147

Karlinszky Balázs: A veszprémi káptalani gazdaság szervezete a 19. század elején protocollum és a Manuale rationistatus kötetek között, továbbá ez utóbbi révén a Manuale és Diarium aeris parati sorozatokkal is.

52 A kasznár Az 1812. évi rendszabás szerint a csopaki ispánság egyben kasznárság is volt. A két fogalom közül a rendszabás a kasznárét tárgyalja előbb. A kasznárok és ispánok közötti viszonyra vethet fényt a Tisztiszéki jegyzőkönyv egyik bejegyzése, amelyben a káptalan kifizetést vállal a csopaki kasznár jövedelmének kiegészítésére oly összegig, amennyivel az több lenne a csopaki ispánénál.

53 A kasznárok — a délkelet-balatoni uradalomban is található kasznár, Siófokon, és Merenyén is, ez utóbbiról a rendszabás nem tesz említést — feladatai között elsősorban a gabonával és a gabonajövedelmekkel kapcsolatos rendelkezések találhatóak meg. Feladata volt tehát napló vezetése a gabonabevételekről és kiadásokról, a gabonamalmokban történő őrletésről rovás kiadása, az egyes magtárak bemérésének elvégzése a tiszttartó vagy küldöttje jelenlétében, valamint a nyomtatás vagy cséplés elvégzésekor ugyancsak rovás készítése. Ezen kívül havi extractusokat kellett készítenie a gabona státusáról, köteles volt a naplóhoz képest a nagyobb eltérésekről a tisztiszéken jelentést tenni, a gabonát a megfelelő időben megforgattatni.

54 A számtartóhoz nem tartozó gabona és malomügyek közül ellátta az almádi, balácai, nosztori, ábrahámi, alsó- és felsőörsi, lovasi, paloznaki, csopaki, füredi, szőlősi, vászolyi, tótvázsonyi, nemes-, nagyés kispécselyi, valamint a kisfaludi helységben lévő káptalani birtokok gabonaügyeinek felügyeletét. Az ispánokhoz hasonlóan el kellett végeznie a „Domalis Conscriptio"-t is, amelynek segítségével magának telek-(funduális-) könyvet készített az egyes alá tartozó településekről, föltüntetve abban a jobbágyi, béres 52 Pl. VÉKL POe 69 Veszprémi Számtartóság No. 527-530 megegyezik a VÉKL POe 67. 394., 393., 392. és 390. sorszámú bejegyzéseivel. 53 VÉKL POe 58., 368. bejegyzés. Ugyancsak csopaki ispánról esik szó a 355., 362., 368., 380. és 381. bejegyzésben, amelyek az 1816. november 16., 24. és 30-án tartott ülésekről készültek. A helyzetet az bonyolítja tovább, hogy minden bizonnyal éppen ebben az időszakban történt váltás a kasznári hivatal élén, ahol j idősebb Kosa János helyét ifjabb Kosa János vette át, a fenti adatok tükrében legalábbis az ispáni feladatköröket illetően. További adatok is mutatnak arra, hogy a kasznári és ispáni hivatalok „vándorolnak" az egyes kerületek között. Csopakon ispán is szerepel — HORVÁTH T., 1980. 41. —, Fülén kasznár - HORVÁTH T., 1980. 70. —, de Fokszabadin és Siófokon kasznár és ispán egyaránt föltűnik - HORVÁTH T., 1980. 64-65., 227-228. Magyarázata ennek az lehet, hogy az egyes személyek kapták meg a kitüntető kasznári címet, tehát az nem gazdasági kerülethez, hanem elsősorban a káptalan által vélhetően megbízhatónak ítélt és így magasabb pozícióba juttatni kívánt személyhez kapcsolódott. Ezenkívül valószínűnek látszik, hogy nem minden esetben töltötték be az egyes önálló gazdatiszti hivatalokat, amely megmagyarázhatja, miért csak két gazdatiszt található a délkelet-balatoni uradalomban 1812-ban (Id. később). Az sem zárható ki, hogy az uradalomszervezés és ezáltal a differenciált gazdaságirányítás ekkor még csak a veszprémi uradalomra volt jellemző, ahogy azt láthattuk a zalai birtokokkal kapcsolatban, a távolabb fekvő vidékeken az ispáni hivatalok betöltésére csak későbbről van adat. Igaz, korábbról a rendszabáson kívül a területre vonatkozóan viszont csak töredékesen vannak adataink. 54 VÉKL PM18., 55-57. 161