Levéltári Közlemények, 79. (2008)
Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - KARLINSZKY BALÁZS: A veszprémi káptalani gazdaság szervezete a 19. század elején 147
Karlinszky Balázs: A veszprémi káptalani gazdaság szervezete a 19. század elején egyes uradalmakban. 31 A Rátóti Fővadász Naplója címmel az 1856-1869 közötti időszakból maradt fönn gazdasági napló. 32 Az erdőmester köteles volt jegyzőkönyvet vezetni az erdőkben hetente történt kiutalásokról, vágásokról és más munkákról, amelynek alapja a pontosan vezetett gazdasági napló volt. Ugyancsak jegyzőkönyvet vezetett a káptalan tagjainak történő kiutalásokról és egyéb faeladásokról. 33 Ezeket hetente a tisztiszék előtt tartozott bemutatni. Az erdőmester munkájáról elsősorban az uradalmi tisztiszékeknek tartozott elszámolással. 34 Az erdőkben tartandó vágás előtt a kijelölt területet a tiszttartóval és a helyileg illetékes gazdatiszttel kellett megjárnia, a vágásra kijelölt erdőrészről a tisztiszéknek tartozott jelentést tenni, ahol döntöttek a kanonokok számára kiutalandó és az eladandó fák fajtájáról és mennyiségéről. Ugyancsak ez a három tiszt becsülte föl a legeltetésre kijelölt erdőben található makk és gubacs mennyiségét, illetve a kanászok segítségével az azon eltartható sertések számát, amit a tisztiszékre terjesztettek be. Csak a dékántól származó assignatióval adhatott el — az előzetes jelentés beterjesztése után — kidőlt fát, engedélyezhetett vadászatot. A tiszttartó tartozott az erdőkből az általa kihordatott fákat ellenőrizni, azokat assignálni és mennyiségéről nyugtát adni. 35 A tiszttartó Tiszttartóból a rendszabások kettőt említenek meg, egyet Kilitiben, aki a siófoki, szabadi, kiliti, ságvári és berényi ispánokra felügyel, a másikat Veszprémben, aki a veszprémi, rátóti és kádártai, fülei, balatonmelléki, helybeli tisztek elöljárója. 36 Feladatköre hasonló a kalocsai káptalani tiszttartóhoz, ahol is ő volt a dékán első munkatársa, aki a gazdatisztek közvetlen felügyeletével, a dékán által tőlük megkövetelt elszámolások elkészítésével volt megbízva, valamint részt vett az 31 „Minek utána az Erdők minéműségének meg ösmerése, és azoknak feli vevése az erdei gazdálkodás kút fejét teszik, ezeket pedig előbb, mintsem az erdei gaszdasághoz kezdeni lehet ki tanulni szükséges volna, azért a Feö Vadász mihelyst a szolgálattjában bé lépni fog, azonnal ezen Uradalomhoz tartozó erdőket meg járván, minden figyelmetességgel azokat megvizsgálni köteles lészen." VÉKL PM 18., 80. Ugyancsak az uradalmi fővadászt említik a rendszabás erdőmesterí cikkelyei közül a 2. (80. lap), a 8. (85.), 9. (86.) és 14. (91.) sorszámúak. 32 VÉKL POe 163. A Rátóti Fővadász Naplója. 1856-1858. és VÉKL POe 164. A Rátóti Fővadász Naplója. 1859-1869. 33 Az első jegyzőkönyv a következő pontokat tartalmazza: sorszám, dátum, favágó neve, észrevétel, bére, robot, levágatott épület-, szerszám- és ölfa. A második jegyzőkönyv pedig a sorszámot, dátumot, a vásárló vagy a kiutalt nevét, a fa mennyiségét álló-, szerszám- és ölfák megjelölésével. VÉKL PM 18., 90-91. 34 VÉKL PM 18., 19.1815. évi számadását a tisztiszékre a VÉKL POe 58., 51. bejegyzése alatt terjeszti be. 35 VÉKL PM 18., 81-91. 36 VÉKL PM 18., 15. és 47. A felsorolás ebben a sorrendben megfeleltethető a fentebbi négy ispánságnak. 157