Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - KARLINSZKY BALÁZS: A veszprémi káptalani gazdaság szervezete a 19. század elején 147

Közlemények uradalmanként hetente tartott tisztiszéki üléseken.

37 Érdekes, hogy bár a zalai Merenye már csak a földrajzi távolságból következően is külön birtoktestet alkothatott, a kiadott rendszabásokban mégsincs külön tiszttartója — ahogy a rendszabás más gazdatisztet sem említ meg a zalai birtokokkal kapcsolatban —, sőt, a veszprémi tisztiszéki üléseken 1816-ban a merenyei számtartó és ispán is többször feltűnik.

38 A veszprémi tiszttartó egyik legfontosabb feladata az egyes gazdatisztek munkájának ellenőrzése, valamint a tisztiszékek lehetőleg hetenkénti megtartása. Bár ezen nem ő elnökölt, a tisztiszéki jegyzőkönyvek vezetése az ő hatáskörébe tartozott.

39 A heti gazdasági üléseken a megjelenő gazdatisztek gazdasági naplóikat a tiszttartók által vezetett Assignationale protocollum-okkal („megbízási jegyzőkönyv") kellett egyeztetniük. Bonyolítja némileg a képet, hogy az ülések jegyzőkönyveit a dékánnak kellett megküldeniük, amely méltósággal az eddigiekben a veszprémi káptalan esetében nem találkoztunk. Magyarázata ennek az lehet, hogy ez esetben vagy a divisor-kanonokot illették ezzel a névvel, vagy valóban létezett külön dékán- és divisor-kanonok is. Mint ahogy az előbbiekben a számvevőnél már láttuk, szintén a tiszttartó feladata volt az ispánságok inventáriumainak vizsgálata a számvevőnél már ismertetett mód szerint. Az egyes gazdaságbeli tisztek és alkalmazottak — hajdúk, kerülők, béresek, gazdaságbeli cselédek — neki tartoztak engedelmességgel, s őket a tiszttartó vétség esetén megbüntethette, a cselédeket akár testi fenyítéssel is. Az alkalmazottak felvételéről a tisztiszék előzetes döntése nélkül is dönthetett, annak utólagos tájékoztatása mellett. Ellenőrzése alá tartozott a borok, a különböző fák, a tégla, a nád tisztiszéken meghatározott árfolyam szerinti kereskedelmének felügyelete.

40 Csak az ő jelenlétükben lehetett a járásbeli és uradalmi kasszából pénzt kivenni, ugyanez volt a feltétele bármilyen termény béli járandóság és kötelezettség (deputatum vagy conventio) teljesítésének.

41 A tiszttartó számára kiadott káptalani rendelkezések külön megemlítik a birkákat, mint amelyek „most a gazdaság edgyik fő részét" képezik, amely tény egyben azt is mutatja, hogy a differenciált irányítás a gazdaság különféle ágai között az 1810-es évek elején 37 LAKATOS, 1998.29. 38 VÉKL POe 58., például, a 44., 114., 288., és 333. sorszámú ügyekben 1816-ban. Ez megerősíteni látszik azt, hogy 1816-ban még nem alkottak külön uradalmat a zalai birtokok. Az itteni gazdatisztekre vonatkozó adatok alapján is úgy tűnik, hogy tiszttartó ekkor még nem, de számtartó, kasznár és ispánok már működtek. A „merenyei uradalom" kifejezés is csak az 1830-as évek végétől támasztható alá adatokkal. Mivel a tiszttartót illetően hallgatnak a források, illetve a veszprémi uradalmi tisztiszékre citálnak ügyeket Zalából, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy ez a birtokegyüttes ekkor még nem alkotott teljesen önálló uradalmat. A zalai birtokokra vonatkozó adatokat lásd később. 39 VÉKL PM 18., 15.; VÉKL POe 58., az üléseken a divisor-kanonok elnökölt, de ő nem minden esetben vett azokon részt. 40 VÉKL PM 18., 19-23. Ugyanakkor a testi és verbális fenyítéssel a hajdúk, kerülők, más uradalmi alkalmazottak nem élhettek, ők csak jelentést tehettek az engedetlenekről a helybéli tiszteknek. VÉKL PM 18., 46. « VÉKL PM 18., 26. 158