Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - KARLINSZKY BALÁZS: A veszprémi káptalani gazdaság szervezete a 19. század elején 147

Karlinszky Balázs: A veszprémi káptalani gazdaság szervezete a 19. század elején gai legalábbis erre engednek következtetni. Az iratanyag ugyanis csak a veszprémi uradalomra vonatkozó dokumentumokat őrizte meg többé-kevésbé sorozatjellegűen, a Balaton délkeleti partjainál elterülő birtokokra — Kiliti, Siófok, Ságvár, Berény, Fokszabadi — vonatkozó iratok meglehetősen töredékesen maradtak fenn.

11 Mivel a veszprémi uradalom-birtokközpont anyaga áll előttünk legteljesebben, maga a dolgozat is ennek a birtoknak felépítését kísérli meg rekonstruálni. A továbbiakban a külön megjegyzés nélküli megállapításokat a veszprémi uradalomra kell vonatkoztatni, a másik két birtokközpontra vonatkozó adatokat a veszprémiek után, a dolgozat végén ismertetem. A gazdaság tehát földrajzilag három birtokközpontra, ezen belül legalább két uradalomra,

12 az egyes uradalmak pedig területi alapon járásokra, ispánságokra bomlottak. Külön kezelték ezektől az erdőbirtokokat, illetve a boreladásból származó jövedelmeket. A veszprémi uradalomhoz tartozó helységekről szinte valamennyi rendelkezésre álló iratsorozatból nyerhető információ. Ezek alapján megállapítható, hogy az uradalom négy kerületre, ispánságra oszlott: 1. a csopaki ispánságot (kasznárságot) Csopak, Paloznak, Lovas, Alsó- és Felsőörs 2. a rátóti ispánságot Kádárta és Rátót 3. a fülei ispánságot Füle és Peremarton, 4. a pécselyi ispánságot (Kis)Szőlős, Nagy- és Nemespécsely, valamint Füred alkották.

13 A személyi vagy hivatali hierarchiát a dolgozat végén található sematikus rajz mutatja be. A továbbiakban a magyarázat ezt az ábrát fogja követni, részletezvén az egyes tiszviselők feladatait. Itt is szükséges megemlíteni, hogy az ábra is a veszprémi uradalomra vonatkozó gazdasági iratok alapján készült, a délkeletbalatoni és a merenyei uradalom irataiból nyerhető adatok nem teszik lehetővé az uradalmak felépítésének teljes rekonstrukcióját. Általánosságban megállapítható, hogy csak a legfelsőbb gazdaságirányításban és döntéshozatalban — rendeletek kiadása, gazdatisztek alkalmazása, elbocsátása — vettek részt egyházi egységes irányítás alatt lévő birtokszervezeti központot, utóbbin az egymáshoz földrajzilag közel elhelyezkedő és valamilyen kapcsolattal rendelkező birtoktestek központját értem — a kettő közti különbség tehát elsősorban a szervezettségben keresendő. 11 Ilyenek például a VEVÉR, Alapleltár. 13, Töredékes gazdasági számadások, 10-14. sorozatai; HORVÁTH T., 1980. XV-XVIII. csomók. 12 A merenyei birtokközpont ekkor még feltételezhetően nem uradalmi központ. Ld. a tiszttartónál leírtakat. 13 Legplasztikusabban a robotcomputusban tűnik elő a kerületi beosztás. VÉK POe 85/a. 1816. évi robotcomputus. 151