Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - KARLINSZKY BALÁZS: A veszprémi káptalani gazdaság szervezete a 19. század elején 147

Közlemények megtörténhessék. Ezen kívül a rendezés során előkerült és a két leltár egyik sorozatába sem beosztható újabb(!)

7 irategyüttesnek is helyet kellett találni. A vizsgálat során igyekeztünk a gazdasági iratanyag lehetséges legnagyobb metszetéből képet alkotni. Az a szerencsés helyzet adódott, hogy az 1816. évből majdnem minden eddigi sorozat tartalmazott iratanyagot, így kézenfekvő volt ezt az évet megvizsgálni.

8 Ezek alapján megalkothatóvá vált a veszprémi káptalani gazdaság hozzávetőleges működési struktúrája a 19. század első harmadában. Hangsúlyoznunk kell, hogy a struktúra az 1812-1816 közötti évek forrásain alapul, ettől némiképp eltérő lehetett a 18. századi gazdálkodási rendszer. Más egyházmegyék példájából ugyanis az tűnik ki, hogy a tudatos birtokszervezés az 1800-as évek legelejétől kezdődött meg az egyházi birtokokon az addigi ad hoc jellegű megoldások és bérleti szerződések helyett.

9 A káptalani gazdaság egyszerre hierarchikus felépítésű és területi alapon szerveződő rendszert alkotott. Ami a területi szerveződést illeti, a káptalan birtokai négy vármegyére, Zalára, Veszprémre, Somogyra és Fejérre terjedtek ki, amelyek három nagyobb birtokközpont, (1.) Veszprém, (2.) Ságvár és Kiliti/Siófok, valamint (3.) a zalai Merenye körül csoportosultak, így tulajdonképpen egy veszprémi, egy délkelet-balatoni és egy zalai uradalomról, illetve birtokegységekről beszélhetünk.

10 A káptalani gazdasági levéltár forrásadottsá7 A Rajczi Pál püspöki levéltáros felügyelete alatt Horváth Tamás tósokberéndi plébános által 1980ban jegyzékbe vett és mutatóval ellátott 33 iratcsomóról van szó, körülbelül négy iratfolyóméternyi terjedelemben. Az ezekhez készített mutatókötet alapján szinte a teljes irategyüttes elhelyezhető a már létező sorozatokban. HORVÁTH T., 1980. 8 A vizsgált kötetek a következők voltak: VÉKL POe 58. Tisztiszéki jegyzőkönyvek 1814-1817. VÉKL POe 64. Diarium frugum, 1816. VÉKL POe 65. Diarium aeris parati, 1816. VÉKL POe 66. Manuale frugum, 1816. VÉKL POe 67. Manuale rationistatus, 1816. VÉKL POe 68. Manuale aeris parati, 1816. VÉKL POe 69. Assignationale protocollum, 1816. VÉKL POe 85/a Robotcomputusok, 1816-1826. VÉKL POe 187. Pincemesteri jegyzőkönyvek, 1816. VÉKL PM18. kiadott Rendszabások a rátóti Ispányságba, 1812. VÉKL PM 21. Paloznaki Árvák Jedző Könyve, 1806-1844. VÉKL PM 30. Incolatus Protocollum, 1812-1834. 9 A dolgozat keretein túlmutat a birtokok igazgatás- és intézménytörténeti vizsgálata. Annyit feltétlenül érdemes megjegyezni, hogy Bán Péter szerint a differenciált birtokigazgatás a töröktől viszszafoglalt területeken fekvő, valamint az egyházi nagybirtokok esetében követte az ország nyugati és északi részein, világi nagybirtokokon a 17. században kialakult struktúrát, természetesen a helyi viszonyokra való tekintettel. BÁN, 1993. 34-35. 10 DÓKA, 1997. 222. Dóka Klára Jutást, Ságvárt és Kilitit említi mint a káptalan gazdaságának három birtokközpontját. Itt kell megemlíteni, hogy a távolabbi zalai területeken fekvő (Zala-)Merenye is fontosabb birtok-(uradalom-?)igazgatási központnak látszik, míg Kiliti, Ságvár és Siófok a földrajzi közelség miatt jó eséllyel egyetlen uradalmat alkotott. Szükséges lehet továbbá terminológiai különbséget tenni uradalmi és birtokközpont között: előbbin teljes szervezeti önállósággal bíró, 150