Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - VITEK GÁBOR: „Sigillum Comitatus Albensis" - „FEJÉR VÁRMEGYE PETSÉTJE". 101

Közlemények A vármegyei hiteles címeres pecsét őrzője a törvényhatóság — gyakorlatilag — első tisztviselője, a mindenkori alispán.

85 Tisztéből fakadóan felügyelte a pecsét használatának jogszerűségét: azt kizárólag olyan okmányokra, levelekre, bizonyítványokra állították ki, amelyek a vármegyei közgyűlések, — a nemesi vármegyét felváltó polgári vármegye 1870. évi létrejöttét megelőzően — a vármegyei törvényszékek határozatából vagy mint hiteles kiadványok a vármegye által és nevében születtek. A vármegyén belül kialakított közigazgatási-területi egységek, a járások első embere, a községek felügyelő és irányító hatósága, a szolgabíró ugyancsak külön, a törvényhatóság címerével, de a járás elnevezését tartalmazó körirattal ellátott pecséttel rendelkezett.

86 A vármegyei tisztújító közgyűlések alkalmával, — törvényes szokásjog alapján — a tisztikar lemondásával a hivatalából távozó alispán letette a vármegyei címeres pecsétet és a levéltár kulcsait a közgyűlés asztalára, majd azokat onnan az újonnan megválasztottaknak azonnal átadták.

87 Ugyan 1871-től apadt a vármegyei pecsétek alkalmazásának köre, amennyiben a hadi zászlókon és az igazságszolgáltatás dokumentumain a vármegyei (és városi) sigillumokat felváltotta az állami, azonban a közigazgatás és az árvaszékek pecsétjein, a vármegyei kiadványokon, jelvényeken, zászlókon és épületeken továbbra is jelen volt a vármegyét jelképező ornamentum.

88 A nemzet históriájának megismeréséhez, identitásának erősítéséhez, mindazonáltal a szűkebb territoriális történelem tanulmányozásához a legdekoratívabb képzőművészeti-történeti emlékek (lényegében tárgyi kútfők), egyben pecsét-, címer- és zászlótani értékek a helybeli címerek, valamint azok különböző megjelenítési formái pecséteken és zászlókon. A székesfehérvári Szent István Király Múzeum őrizetébe utalt Fejér vármegye történelmi címeres zászlaját — letétként — a Fejér Megyei Levéltár előadótermében helyezték el. Csupán gyanítható, hogy a második világháborút követő időszakban vármegyei letéteményként került a múzeumba. Évszám nélküli, megkérdőjelezhető hitelességű leíró kartonja szerint 1833-ban készült, textíliája vizsgálatának eredményei azonban azt látszanak igazolni, hogy a 19-20. század fordulójáról származik.

89 A zászlóhasználat egyik legkorábbi jogforrása a már korábban említett, 1596. évi XI. törvénycikk, amely elrendelte, hogy a vármegyék zászlóval rendelkezzenek, amennyiben a vármegyei nemesi felkelés csapatainak „minden vármegyében [...] külön zászlójuk legyen". Ugyanakkor a vármegyei zászlóhasználat főként a Rákóczi-szabadságharc leverését követően lendült fel: elsősorban vármegyei nemesi felkelések, de koronázási ceremóniák, királyi vizitációk és egyéb ünnep85 CIH 1870:XLII. te. a köztörvényhatóságok rendezéséről. 58. § h) bekezdés. 86 Uo. 61. § 87 HATTYUFFY,1881.36. 88 A gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877:XX. te. 196. §-a az árvaszék pecsétjét is meghatározta. Utóbb, az 1879:XL. te. a magyar büntető törvénykönyv a kihágásokról 37. §-a rendelkezett a jelképek védelméről. 89 VITEK, 2002.22., VITEK, 2005. 120