Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - VITEK GÁBOR: „Sigillum Comitatus Albensis" - „FEJÉR VÁRMEGYE PETSÉTJE". 101

Vitek Gábor: „Sigillum Comitatus Albensis" - „FEJÉR VÁRMEGYE PETSÉTJE" ségek alkalmával is a vármegyei bandériumok élén vitték a címeres vármegyei zászlót. Fejér vármegye címeres zászlaja alatt gyülekezett és vonult hadba a vármegyei nemesi felkelő sereg 1742-ben és 1744-ben, 1797-ben, majd legutóbb 1809-ben. 1790 februárjában a nemesi küldöttek ugyancsak a címeres vármegyei zászlóval indultak Budára, hogy a Bécsből hazaszállított Szent Koronát méltóképpen fogadják. Címeres vármegyei zászlót lobogtatott a szél a pákozdi csatamezőn 1848-ban, a vármegye küldöttsége zászlóval köszöntötte a Budán 1867ben királlyá koronázott I. Ferenc Józsefet és 1916-ban IV. Károlyt. A millenniumi ünnepségen, 1896. június 8-án, Budapesten a vármegyei zászló jelképezte Fejér vármegye lakosságát, miként Szent István halálának 900. évfordulóján, az 1938ban tartott ünnepségeken is.

90 E helyt csupán utalunk rá, hogy az első ismert, Fejér vármegye címerét tartalmazó zászló az 1742. évi insurrectio alkalmával készült. Fejér vármegye címerének és zászlajának használatában az 1848-1849, majd az 1860-1867 közötti esztendők bonyolult közjogi időszakának gyakorlata hozott újabb változást. Előbbi esetben ugyanis felfüggesztették a vármegyei pecséthasználatot, amennyiben az abszolutizmus időszakában azt központilag újra szabályozták és a vármegyékben bevezették a kétfejű sas ábrázolásának használatát.

91 Utóbb pedig a címeres pecsétet felváltotta egy ovális, ábra nélküli pecsét, felirata: „FEJÉRMEGYE JEGYZŐI HIVATAL PECSÉTJE".

92 A vármegyei autonómia korlátozása (1870:XLII. te.) egyrészt előrevetítette, a közigazgatás 1886. évi szabályozása pedig másfelől szükségszerűen tovább szűkítette a vármegyei címeres pecsét alkalmazásának körét, jószerével azt a reprezentáció területére szorítva vissza. A Tanácsköztársaság kommunista diktatúrája idején — ekkor még mindössze néhány hónapra — a nemzetközi munkásmozgalom szimbólumait szerepeltették a bélyegzőkön, az általános címerhasználatnak végeszakadt. Az új hatalom helyi szerveinek megszilárdulásával egy időben, ösztönszerűen szorultak ki a használatból azok a pecsétek, amelyek a feliratukban vagy a címerükben nemzeti vagy polgári erényeket tükröztek, így a korábban használt pecsétek egy részét megsemmisítették, vagy a fiókok mélyére száműzték. A két világháború közötti időszakban azonban visszatértek a hagyományos jelképrendszer alkalmazásához: a Forradalmi Kormányzótanács lemondását követően a Friedrich-kormány augusztus 8-án közzétett 3886/1919. M. E. számú rendeletével a közigazgatási szervezetek 1918. október 31-e előtti állapotát állította viszsza. A régi, illetve megmaradt pecséteket újra elővették, a megcsonkítottak lenyomatát helyreállították. 1948 adventjéig folyamatos a vármegyei pecsét,- illetve címerhasználat, ugyanakkor a nemesi rangok, címerek és jelvények használatát általánosan megszüntető 1947. évi IV. törvénycikk hatályba lépése fordulatot 90 VITEK, 2002.21. 91 TAGÁNYI, 1880.

1. köt. 22. 92 FML IV. B. 102/a. 1-3. d. 1848-1849.; FML IV. B. 254/a. 1. köt. 1-1846. sz. 1-432.1860-1861.; FML IV. B. 255a. 1. köt. 1-2. sz. 433-438.1865.; FML IV. B. 255a. 2. köt. 1-460. sz. 1-262.1867. 121