Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - VITEK GÁBOR: „Sigillum Comitatus Albensis" - „FEJÉR VÁRMEGYE PETSÉTJE". 101

Vitek Gábor: „Sigülum Comitatus Albensis" - „FEJÉR VÁRMEGYE PETSÉTJE" pott. Akkori levéltári jelzete ismert, azonban — feltehetően a második világháború utolsó esztendeiben — ennek is nyoma veszett.

46 A Rákóczi-szabadságharc idején, közelebbről 1704 őszétől a vármegyei birtokos nemesség és a vármegyei tisztikar „labanc érzelmű" tagjai Győrbe menekültek. A közigazgatási teendők ellátásának folytonosságát Kolosváry Mihály alispánhelyettes igyekezett biztosítani Fehérvárott, és ő levelezett az ugyancsak Győrött tartózkodó főispánnal és alispánnal is. Ebből kiderül, hogy a Győrbe távozott vármegyei hivatalnokok használták a vármegyei typariumot, amellyel 1708-ban országgyűlési követutasításokat is kiállítottak.

47 Bizonyos, hogy a vármegyei pecsétnyomó még 1711-ben is Győrben volt, erről tanúskodik egy vármegyei közgyűlési bejegyzés.

48 Eszerint Ányos György főszolgabíró nem tudta a báró Kurtz Ignác részére fegyverváltságot igazoló bevételről kiállított elismervényt a vármegye hiteles pecsétjével megerősíteni, azt ugyanis még mindig az alispán tárolta Győrben. A közgyűlés sürgette a főispánt, hogy a pecsétnyomót küldesse meg.

49 Korai kútfőink közül a korszak egyik legjelesebb tudósa, Bél Mátyás (16841749), a történeti és földrajzi szemléletet sajátosan ötvöző, a táj, környezet, történelem és ember kölcsönhatásának meghökkentően modern megközelítését ábrázoló „Notitia Hungáriáé Novae Historico Geographica ..." című munkájának Fejér vármegyét tárgyaló részében — 1735 előttre vonatkozóan — tudósít a vármegyei címer főbb motívumairól is: „A megye címere Szent Istvánt ábrázolja, amint a magyar koronát Szűz Máriának felajánlja. Régi ez a címer, talán maga Szent István adta."

50 Noha II. József 1786-ban „felfüggesztette" a vármegyék történetileg kiforrott hitelesítési gyakorlatát, amennyiben elrendelte: minden magyar vármegye Magyarország állami címerét alkalmazza adott vármegye elnevezésének köriratával,

51 mégis kijelenthető, hogy közel másfél évszázadon keresztül zavartalan a comitatus pecséthasználata. A kancellária — az 1786. április 24-i uralkodói hitelesítést követően

52 — 1786. június 16-án értesítette a helytartótanácsot a címerek vármegyei pecséteken történő használatát megtiltó uralkodói döntésről. Miközben a vármegyék megkezdték addig használt címeres pecsétjeik beküldését a kancelláriához, a helytartótanács egy Éliás nevű óbudai és egy Seitz Ferenc nevű pesti vésnöknél — tizenhárom forintos darabáron — elkészíttette az új pecséteket, és augusztus első napján azokat szétküldték a vármegyék részére. A kormányszék rendelete értelmében a vármegyék a korábbi, használaton kívüli pecsétnyomóikat is felküldtek; az erdélyi vármegyék az 46 FML IV. A. l/e. 11. köt. 139/a [1694], 139/b [1837]. Közli: REXA, 1913.179-180. Utóbb áthelyezték: FML IV. A. 72/'a/1-2. Arm[ales]. 57. sz. 47 JENÉI, 1977. 43-53. 48 FML IV. A. l/a/l. 5. köt. 1021. sz. 51.1711. július 27. 49 Vö. ERDŐS, 1997.210. 50 BÉL, 1977. 90. Utóbbi megállapítása valótlan. 51 BÁRCZAY, 1897.19. 52 TAGÁNYI, 1880.

1. köt. 22. 111