Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - VITEK GÁBOR: „Sigillum Comitatus Albensis" - „FEJÉR VÁRMEGYE PETSÉTJE". 101

Közlemények erdélyi kancelláriához, 53 vármegye összesen 63 egész- és egy töredékpecsétet adott át. 53 Az uralkodó halálát követően a vármegyék visszatértek eredeti címe­res pecséteik használatához: a kancellária 1790. január 28-án értesítette a várme­gyéket a legfelsőbb elhatározásról, amely május l-jével visszaállította az alkot­mányt és a vármegyék önkormányzatát. 54 Fejér vármegye pecséthasználatának gyakorlatához figyelemre méltó adalék, „hogy a vármegye által kiadandó oklevelekre szükséges pecsétek állandóbbak legyenek", 1837 márciusát követően a viasz alkalmazása mellett elterjedt az „ostya" általános, vármegyei szintű használata (már a 17. században is alkal­mazták vármegyei nemesi közgyűlési jegyzőkönyvekben és közgyűlési irato­kon). A viaszpecsét-lenyomatra — többnyire még a pecsétnyomó rányomása előtt — helyezve ez a papírfelzet tulajdonképpen huzamosabb ideig megóvta a lenyomatot, és kiszáradását követően egy ideig meggátolta annak elaprózódá­sát, lepergését. 55 A jegyzőkönyvi bejegyzés szerint: ,,A' Jegyző Hivatal a' f. e. Tör: Szék IK. 261. száma következésében jelentette, hogy a' Polgári Törvény Szék tapasztalván, hogy a' régi oklevelekről a' Megye Petsétje, azért, mivel a 7 megye Petsétje viaszra vagyon le nyomva, ez ki szárad­ván le hullani szokott, ennél fogva szükségesnek véli, hogy a' viasz helyett os­tyának használtatása eránt a' Közönség által a' szükséges lépések meg tetetné­nek. Hogy a' Megye által ki adandó oklevelekre szükséges petsétek állandóbbak legyenek, Első és Másod Alispán urakra bizattatik, hogy a' Petsétekre az 1694.^ esz: Jul: 19sl költ Királyi adományban érdeklett veres szint meg tartván, a' viasz helyett ostyát használjanak." 56 „A nemzeti szellem tündökléseként", a 19. század derekán — a magyar nyelv hivatalossá tételének (1844. évi II. törvénycikk) több évtizedes folyamatá­val — eredményes mozgalom indult a címeres pecsétek addigi latin köriratának magyar nyelvűre változtatásáért. Fejér vármegye törvényhatósága 1837 tavaszán kérelmezte a magyar nyelvű pecsétkörirat használatának jogát, amit V. Ferdi­nánd uralkodó — az 1694. évi pecsétadományozást megerősítve — 1837. május 18-án engedélyezett. A nemesi közgyűlés Zala vármegye pecsétje magyar nyel­vű köriratának kihirdetését követően tárgyalta latin nyelvű signumának meg­változtatását: „Ugyan ezen alkalommal indítványba tétetett, hogy a' Megyének 1^ Leopold Királytól nyert Kir. szabadalom levele szerént határozottan kijelentetett: hogy a' Megye a' közdolgok elintézése alkalmával ezen szabadalom levélben megjegy­53 FML IV. A. 2/b 1. d. IV. kútfő (rendeletek) 1786. MOL C 44. 269. sz. 1-3.1786. Vö. FÖGLEIN, 1934. 52-53. 54 FML IV. A. l/a/l. 20. köt. 1-2. sz. 21-23.1790. március 3-5. közgyűlés. 55 Egyben problémát vet fel, hogy meglehetősen nehezíti a kutató munkáját, amennyiben a papírfel­zet alatti pecsétlenyomat nem tanulmányozható. Amennyiben a felzet alól lepergett a viasz, de a felzet megmaradt, több-kevesebb pontossággal, bár nehézkesen megállapítható róla a pecsétábrá­zolás. 56 FML IV. A. l/a/l. 61. köt. 578. sz. 168.1837. március 13-18. és 20. közgyűlés. 112

Next

/
Thumbnails
Contents