Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - VITEK GÁBOR: „Sigillum Comitatus Albensis" - „FEJÉR VÁRMEGYE PETSÉTJE". 101

Közlemények erdélyi kancelláriához, 53 vármegye összesen 63 egész- és egy töredékpecsétet adott át.

53 Az uralkodó halálát követően a vármegyék visszatértek eredeti címeres pecséteik használatához: a kancellária 1790. január 28-án értesítette a vármegyéket a legfelsőbb elhatározásról, amely május l-jével visszaállította az alkotmányt és a vármegyék önkormányzatát.

54 Fejér vármegye pecséthasználatának gyakorlatához figyelemre méltó adalék, „hogy a vármegye által kiadandó oklevelekre szükséges pecsétek állandóbbak legyenek", 1837 márciusát követően a viasz alkalmazása mellett elterjedt az „ostya" általános, vármegyei szintű használata (már a 17. században is alkalmazták vármegyei nemesi közgyűlési jegyzőkönyvekben és közgyűlési iratokon). A viaszpecsét-lenyomatra — többnyire még a pecsétnyomó rányomása előtt — helyezve ez a papírfelzet tulajdonképpen huzamosabb ideig megóvta a lenyomatot, és kiszáradását követően egy ideig meggátolta annak elaprózódását, lepergését.

55 A jegyzőkönyvi bejegyzés szerint: ,,A' Jegyző Hivatal a' f. e. Tör: Szék IK. 261. száma következésében jelentette, hogy a' Polgári Törvény Szék tapasztalván, hogy a' régi oklevelekről a' Megye Petsétje, azért, mivel a

7 megye Petsétje viaszra vagyon le nyomva, ez ki száradván le hullani szokott, ennél fogva szükségesnek véli, hogy a' viasz helyett ostyának használtatása eránt a' Közönség által a' szükséges lépések meg tetetnének. Hogy a' Megye által ki adandó oklevelekre szükséges petsétek állandóbbak legyenek, Első és Másod Alispán urakra bizattatik, hogy a' Petsétekre az 1694.^ esz: Jul: 19sl költ Királyi adományban érdeklett veres szint meg tartván, a' viasz helyett ostyát használjanak."

56 „A nemzeti szellem tündökléseként", a 19. század derekán — a magyar nyelv hivatalossá tételének (1844. évi II. törvénycikk) több évtizedes folyamatával — eredményes mozgalom indult a címeres pecsétek addigi latin köriratának magyar nyelvűre változtatásáért. Fejér vármegye törvényhatósága 1837 tavaszán kérelmezte a magyar nyelvű pecsétkörirat használatának jogát, amit V. Ferdinánd uralkodó — az 1694. évi pecsétadományozást megerősítve — 1837. május 18-án engedélyezett. A nemesi közgyűlés Zala vármegye pecsétje magyar nyelvű köriratának kihirdetését követően tárgyalta latin nyelvű signumának megváltoztatását: „Ugyan ezen alkalommal indítványba tétetett, hogy a' Megyének 1^ Leopold Királytól nyert Kir. szabadalom levele szerént határozottan kijelentetett: hogy a' Megye a' közdolgok elintézése alkalmával ezen szabadalom levélben megjegy53 FML IV. A. 2/b 1. d. IV. kútfő (rendeletek) 1786. MOL C 44. 269. sz. 1-3.1786. Vö. FÖGLEIN, 1934. 52-53. 54 FML IV. A. l/a/l. 20. köt. 1-2. sz. 21-23.1790. március 3-5. közgyűlés. 55 Egyben problémát vet fel, hogy meglehetősen nehezíti a kutató munkáját, amennyiben a papírfelzet alatti pecsétlenyomat nem tanulmányozható. Amennyiben a felzet alól lepergett a viasz, de a felzet megmaradt, több-kevesebb pontossággal, bár nehézkesen megállapítható róla a pecsétábrázolás. 56 FML IV. A. l/a/l. 61. köt. 578. sz. 168.1837. március 13-18. és 20. közgyűlés. 112