Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - VITEK GÁBOR: „Sigillum Comitatus Albensis" - „FEJÉR VÁRMEGYE PETSÉTJE". 101

Vitek Gábor: „Sigülum Comitatus Albensis" - „FEJÉR VÁRMEGYE PETSÉTJE" Tagányi Károly közölte a címeres pecsét ábráját és — részben pontatlan — leírását.

5 Hattyuffy Dezső korábban említett a 19. század derekán közzétett publikációja főként könyvészeti anyagokra támaszkodva, a kutatási eredményeket — mindenesetre lakonikus jegyzetapparátussal ellátva, helyenként terjengősen — mintegy összegezve tárgyalta, és elemezte a vármegyék (és városok) pecsét- és címerhasználatát. Ezen belül — lokálpatriótaként — több ízben utalt Fejér vármegye jelképére. Valljuk meg; megállapításai helyenként megkérdőjelezhetőek és túlhaladottak, ugyanakkor a vármegyei és kommunális jelképhasználat tömör áttekintésének vonatkozásában feltétlenül hiánypótló munka. Rexa Dezső Fejér vármegyei főlevéltárnok (1910-1919) hivatalát betöltve foglalkozott tüzetesebben a témakörrel. Egy kurta életű helyi szakfolyóiraton túl a történettudomány társtudományainak publikációs fórumán, a nagy múltú heraldikai és genealógiai periodikában, a Turulban, 1913-ban tette közzé a vármegyei levéltár címeres leveleinek tömör kivonatát, köztük a Fejér vármegyei címeres pecsétet adományozó és az azt megújító oklevelek foglalatát.

6 A Fejér Megyei Levéltár igazgatója, Farkas Gábor első ízben, a rendszerváltoztatás hajnalán sommásan emlékezett meg a címeres pecsétről az archivális évkönyv kartonfedelének behajtott felületén, majd 2001-ben — némileg pontatlanul — dokumentálta a szimbólum történetének alapvető részleteit.

7 Bertényi Iván a vármegyei pecsét históriájának néhány momentumára Szent István alakja a heraldikában címmel tartott előadása során tért ki,

8 a közelmúltban pedig e sorok szerzője foglalta össze kutatási eredményeit.

9 Törekvésemet igazolja, hogy — a 20. század eleji előzményeket követően

10 — a (vár)megyei címerek feltárásának eddig elhanyagolt területén is apró előrelépés történt az elmúlt évtizedekben. Átfogó jelleggel, önálló kötetben foglalkozott a témával Csáky Imre és Hoppal Dezső,

11 s tanulmányaikban — több-kevesebb részletességgel és váltakozó minőségben — mások is érintették a tárgykört: elkészült számos (vár)megyei pecsét és címer történeti áttekintése.

12 gyekből származó — 16. század végétől — köznemesi család címerének leírása Nagy Ivánnál: „a paizsban két szemközt álló oroszlán, első lábaikkal egy jobbra hullámzó zászlót tartanak, a baloldali oroszlán feje fölött csillag ragyog. A paizst szokásos nemesi korona födi. Többi részletei ismeretlenek". Vö. NAGY, 1862. 682-683. 5 TAGÁNYI, 1880.

1. köt. XV. tábla. 6 REXA, 1911. 115-120.; REXA, 1913. 179-180. Nemeskúti Rexa Dezső (1872-1964) művelődéstörténész, író. Jogot tanult, majd kereskedelmi akadémiát végzett. Árva, Fejér, majd Pest vármegye főlevéltárnoka volt. Családja 1696-ban nyert címeres nemeslevelet. Vö. SZINNYEI, 1906. 915-916. 7 FARKAS, 1989. Fülszöveg 1-2.; FARKAS, 2001.19-20. 8 BERTÉNYI, 1989.31-39. 9 VITEK, 2002.15-36.; VITEK, 2005.15-25.; TRIBOLT, 2005.16. 10 DUDÁS, 1890. 212-213.; HOLUB, 1914. 82-85.; FÖGLEIN, 1934. 45-54. Árva vármegye 1837. évi pecsétmegújító privilégiumát a vármegyei levéltár címeres levelei közt közli: REXA, 1912. 65. 11 CSÁKY, 1995; HOPPAL, 2000. 12 BORSA, 1984/a; BORSA, 1984/b. 53-69.; BORSA, 1986. 3-19.; CSORBA, 1991.105-137.; HALÁSZ, 1982. 524-532.; HORVÁTH L, 1982.; HORVÁTH Z., 1976. 201-202.; KOHAJDA, 1973. 5-13.; KUJBUSNÉ MECSEI, 2000; NÉMA, 1996. 9-32.; NYAKAS, 1992. 9-22.; ODOR, 1991; ODOR, 1988, 35-48.; SOMFAI, 2000. 103